Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) – (volt) hallgatóknak, érdeklődőknek

Figyelem! A hallgató a felsőoktatási intézmény általa sérelmezett döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől, illetve tudomásra jutástól számított 15 napon belül élhet a jogorvoslat lehetőségével a felsőoktatási intézménynél.

Az Oktatási Hivatalnak a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény értelmében 30 nap áll rendelkezésére a beérkezett megkeresések megválaszolására. A Hivatal nem tudja garantálni, hogy a jogorvoslati határidő letelte előtt választ küld a hozzá érkezett megkeresésekre. Erre tekintettel javasoljuk, hogy ügyeljen a jogorvoslat benyújtásának határidejére. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a hallgató a tanulmányait érintő kérdéseivel elsősorban a felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályához, illetve a hallgatói önkormányzathoz fordulhat segítségért, továbbá a felsőoktatási intézmény tanulmányi- és vizsgaszabályzatából tájékozódhat. A jogorvoslatra vonatkozó szabályozást a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 57-58. §-ai szabályozzák.

Magyar állami ösztöndíjjal kapcsolatban tájékoztatás a https://www.oktatas.hu/magyar-allami-osztondij oldalon érhető el, illetve az allamiosztondij@oh.gov.hu e-mail címen kérhető.

Duális képzéssel kapcsolatban elérhető GYIK-felületek jelentkezőknek, hallgatóknak: https://www.felvi.hu/felveteli/dualisdiploma/jelentkezoknek

Nyelvvizsgáztatással, nyelvvizsga honosítással és akkreditációval kapcsolatos információ a https://nyak.oh.gov.hu/doc/faqlist.asp oldalon található, illetve a info.nyak@oh.gov.hu e-mail címen kérhető.

Külföldön szerzett oklevelek, bizonyítványok elismeréséről; magyar képesítésről, szakmai gyakorlatról kiállított hatósági bizonyítványról a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ elérhetőségein tájékozódhat, amelyeket az alábbi felületen talál: https://www.oktatas.hu/kepesitesek_elismertetese/meik/meik_elerhetoseg.

Pedagógus végzettségekkel és szakképzettségekkel, valamint továbbképzéssel, foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseit a tanugy@oh.gov.hu e-mail címen teheti fel.

Az alábbi linkekről érhetők el az egyes felsőoktatási képzések – alap- és osztatlan szakok, mesterszakok, valamint felsőoktatási szakképzések – képzési és kimeneti követelményei:
https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/kkk_elerhetosegek

 

Egyéb felsőoktatási kérdésekkel kapcsolatos GY.I.K.:

 

1. Végzettség – szakképzettség – képesítés

A felsőoktatásban a végzettség a tanulmányok szintjét jelenti. A szint több besorolási rendszer szerint is meghatározható. A felsőfokú végzettség kifejezés több szintet foglal magában. A jelenlegi felsőoktatási rendszerben 3 szint létezik, melyekre a „fokozat” kifejezést használjuk: alapfokozat, mesterfokozat, doktori fokozat. (A 2006 előtti felsőoktatási rendszerben főiskolai szint, egyetemi szint, doktori szint létezett). A besorolási rendszerek között létezik hazai (magyar képesítési keretrendszer) és nemzetközi (európai képesítési keretrendszer, ISCED).

A szakképzettség a felsőoktatásban a képzés tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése. Megfogalmazása sokszor azonos a munkaerőpiacon ismert munkakörökkel.

A képesítés kifejezés alatt általában a végzettségi szint és a szakképzettség együttesét értjük.

 

2. Mi számít felsőfokú végzettségnek?

A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Ezek mindegyike felsőfokú végzettségi szintet jelent. Alapképzésben alapfokozat, mesterképzésben és osztatlan képzésben (ez utóbbi az alapképzési és mesterképzési szakasz kettéosztás nélküli együttesét jelenti) mesterfokozat, doktori képzésben doktori fokozat szerezhető.

 

3. Mely felsőoktatási képzéstípusok biztosítanak felsőfokú végzettséget és melyek nem?

A felsőoktatási képzéstípusok közül az alapképzés, a mesterképzés (és az osztatlan képzés), valamint a doktori képzés vezet felsőfokú végzettségi szinthez, mely szintek különbözőek és egymásra épülnek. Vannak azonban a felsőoktatásba tartozó olyan képzéstípusok is, amelyek elvégzésével nem szerezhető felsőfokú végzettségi szint. A felsőoktatási szakképzés – az alapképzéssel egyezően – érettségire épül, elvégzésével azonban csak felsőfokú (azaz nem a szakképzésbe tartozó) szakképzettség szerezhető, de felsőfokú végzettségi szint nem. A szakirányú továbbképzés a felsőfokú végzettséggel (alapfokozattal vagy mesterfokozattal) már rendelkezők számára elérhető (ún. posztgraduális) képzéstípus, melyben szintén felsőfokú szakképzettség szerezhető, de nem változtatja (emeli) meg a képzést elvégző végzettségi szintjét.

 

4. Mely felsőoktatási képzéstípusok biztosítanak szakképzettséget?

Szakképzettség a felsőoktatási képzéstípusok közül alapképzésben, mesterképzésben (ideértve az osztatlan képzést is), felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben szerezhető.

 

5. Mely felsőoktatási képzéstípusok biztosítanak diplomát?

A felsőoktatatás oklevélhez (melyet hétköznapi nyelvben diplomának hívnak) vezető képzéstípusai az alapképzés, a mesterképzés (ideértve az osztatlan képzést is), a doktori képzés, a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés. Az oklevél (diploma) ellenére a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés nem jelenti felsőfokú végzettségi szint megszerzését.

 

6. Szakok egyenértékűsége

Különböző felsőoktatási képzések között azonosságot, egyenértékűséget megállapítani csak abban az esetben lehetséges, ha ezt jogszabály mondja ki. Ha nincs olyan jogszabály, amely két különböző képzés egyenértékűségét kimondaná, akkor ez nem jelenthető ki. Ebben az esetben a hallgató által tanultak igazolására szolgáló dokumentumok lehetnek: oklevélmelléklet, leckekönyv, törzslapkivonat, kreditigazolás stb.

 

7. Mikor mondható ki egy képesítés (végzettség, szakképzettség) adott munkakör betöltésére való alkalmassága?

Az Nftv. 52. § (3) bekezdése szerint az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási szakképzésben kiállított oklevél munkakör betöltésére, tevékenység folytatására csak annyiban jogosít, amennyiben azt jogszabály meghatározza.

A szakképzettség tekintetében egy adott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság csak akkor jelenthető ki egyértelműen, amennyiben jogszabály határozza meg a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséget. Bizonyos esetekben jogszabály egy adott munkakört csak bizonyos képesítéssel (vagy képesítésekkel) tesz lehetővé betölteni.

 

8. Hány félévig tanulhatok államilag finanszírozott képzésen?

Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

A 2, 3, valamint a 4 féléves tanári mesterszakon igénybe vett félév kivételével a nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakot követően felvett tanárszakon, szakmai tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, a támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.

Egy adott szakon – a fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó kivétellel – az oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott szak képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az egyébként rendelkezésre álló támogatási időt még nem merítette ki.

A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév.

A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett. Az Nftv. 47. § (6) bekezdése rendelkezik azokról az esetekről, amelyeket a támogatási idő számításánál nem kell figyelembe venni.

Betekintés a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) tárolt személyes adatokba (támogatási idő számítása): https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/fir/fir_betekintes_tajekoztato

Tematikus e-mail cím a támogatási idő számításával kapcsolatban: tamido@oh.gov.hu

 

9. Kreditelismerésnél mennyi tárgyat fogadnak el?

A korábban szerzett ismeretanyag elismeréséről a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt azzal, hogy kötelező a kreditelismerés, ha az szabadon választható tárgyra vonatkozik vagy a tárgyleírások alapján az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. Ugyanakkor az egyezés mértékének megállapításában az idő múlásának mértéke, a korábban szerzett tudás aktualitása vagy éppenséggel avulása is figyelembe veendő szempont. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága végzi.

A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot, továbbá a szakképesítést és szakképzettséget eredményező tanulás során szerzett ismereteket tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti.

A kreditelismerés végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén is – a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti kreditet, de legalább a képzés kreditértékének harmadát az adott intézmény adott képzésén köteles teljesíteni.

A képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni

- doktori képzés,

- az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzés,

- felsőoktatási intézmény megszűnése esetén a hallgatókat átvevő másik felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján ugyanazon képzési terület szerinti szakra átvett hallgató és

- ugyanazon szakra felvett korábbi hallgató,

- menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott hallgató

esetében.

A kreditátviteli bizottság személyes adatokat nem tartalmazó pozitív döntéseit és azok érvényességi idejét, továbbá a felsőoktatási intézmény összes kurzusának, moduljának tárgyleírását a tanulmányi rendszerében minden hallgató és oktató számára hozzáférhetővé és a többi felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszere számára letölthetővé kell tenni.

 

10. Hogyan kérhetek mentességet a tanulmányi kötelezettségek alól, ha fogyatékossággal élek?

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 62. §-a részletesen tárgyalja a különböző fogyatékkal élő hallgatók esetében alkalmazható kedvezményeket.

A fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát szakértői véleménnyel igazolja.

Ha a hallgató fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

Ha a hallgató fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

A fogyatékossággal élő hallgatók segítését felsőoktatási intézményi és kari részről irányító koordinátor látja el, akinek nevét és elérhetőségét az intézményi tájékoztatóban fel kell tüntetni.

 

11. Hogyan kérhető átvétel másik felsőoktatási intézménybe vagy képzésre?

Az Nftv. 42. § (1) bekezdése szerint a hallgató kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon vagy rokon képzési területhez tartozó szakjára.

Átvételre – a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével – csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében feltéve, hogy a hallgató legalább 30 kreditet ténylegesen megszerzett korábbi intézményében.

A hallgató vagy a korábban hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy kérheti felvételét - a központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvétel nélkül, önköltséges képzésre - azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény informatika képzési területének olyan szakára, ahol az adott felsőoktatási intézmény kreditátviteli szabályai szerint legalább 30 beszámítható kreditponttal rendelkezik.

A Vhr. 52. § (1) bekezdése szerint átvételre, valamint szak, szakirány, képzési hely, képzési nyelv és munkarend váltására az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor.

Az átvételi eljárás alatt a hallgatónak az átvételi döntést követő beiratkozásig vagy bejelentkezésig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben az átvételről szóló döntését a felsőoktatási visszavonja.

Átvétel csak azonos szintű képzések között kérhető, kivéve

a) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti,

b) osztatlan képzésből alapképzésbe történő,

c) alapképzésből, illetve osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzésbe történő átvételt.

 

12. Hány félévet passziválhatok?

A passziválás (hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje) nem lehet hosszabb, mint két félév, de a felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti ennél hosszabb, egybefüggő időtartamban is. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.

 

13. Legkésőbb meddig kérhetek passziválást?

A hallgató – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak alapján – bejelentkezését a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig, illetve március 14-ig visszavonhatja, vagy a beiratkozást követően ugyanezen időpontokig kérheti a tanulmányai szüneteltetését.

A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.

 

14. Meddig tehető le a záróvizsga?

Amennyiben hallgatói jogviszonya 2012. január 1. után keletkezett az Nftv. 50. § (3) bekezdése szerint a záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

Amennyiben hallgatói jogviszonya 2006. március 1. után, de 2012. január 1. előtt keletkezett a záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti.

Amennyiben képzését 2006. március 1. előtt kezdte, a megkezdett képzést 2016. szeptember 1-jéig lehetett változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kellett szüntetni. Azok a volt hallgatók, akik 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek, 2018. szeptember 1-jéig tehettek záróvizsgát.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a magyar állami ösztöndíjas hallgatókra az oklevélszerzési kötelezettségük – és így az oklevél megszerzésének előfeltételét jelentő záróvizsga-kötelezettség – teljesítésével összefüggésben konkrét határidő vonatkozik, erről bővebb információ a https://www.oktatas.hu/magyar-allami-osztondij oldalon található, illetve az allamiosztondij@oh.gov.hu címen kérhető.

 

15. Letehető-e a záróvizsga másik felsőoktatási intézményben?

Azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, a hallgatói jogviszony megszűnik. Ez alapján nincs lehetőség arra, hogy egy másik felsőoktatási intézményben tegye le a záróvizsgát.

 

16. Milyen nyelvvizsga kell az oklevelemhez?

A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga.

Az idegen nyelvre vonatkozó oklevélhez szükséges nyelvvizsga-követelmények hatályon kívül helyezésre kerültek, de a hatályon kívül helyezéssel egy időben törvény előírja, hogy a felsőoktatási intézmény feladata, hogy gondoskodjon az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról és a szaknyelvi ismeretek megfelelő méréséről. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény a tanterv részeként írhatja elő (szak)nyelvi ismeret elsajátítását.

 

20. Hogyan kérhetek az oklevelemről másolatot?

A felsőoktatási intézmény az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre oklevélmásodlatot állít ki. Jogutódlás esetén a jogutód intézmény feladata oklevélmásodlat kiállítása.

 

Amennyiben nem talált választ a kérdésére, kérdését a felsooktatasi.kerdesek@oh.gov.hu címre küldött e-mailben tudja feltenni.

A felsőoktatásra vonatkozó fontosabb jogszabályok:

• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet
• A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
• A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet
• az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
• A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet
• A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet