Az Eurydice Hálózat

Az Eurydice Hálózat támogatja és elősegíti az európai együttműködést az élethosszig tartó tanulás területén azzal, hogy információt szolgáltat 38 ország oktatási rendszeréről, illetve tanulmányokat készít az európai oktatási rendszereket érintő közös témákban.

A hálózatot alkotja:

  • 42 nemzeti iroda 38 Erasmus+ programban részvevő országból (28 tagállam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország);
  • az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (egy brüsszeli koordináló iroda).

Az Eurydice Hálózat elsődleges küldetése, hogy az oktatáspolitikáért felelős személyeket európai szintű elemzéssel és információval lássa el, ezzel segítve őket döntéshozói tevékenységükben. Az Eurydice Hálózat elsősorban az európai oktatási rendszerek szerkezetének és megszervezésének módjára koncentrál az oktatás minden szintjén.


Kiterjedt információs forrásból szolgáltat adatot, beleértve az alábbi tevékenységeket:

  • a nemzeti oktatási rendszerek részletes leírása és áttekintése;
  • összehasonlító tematikus jelentések közlése közösségi érdeket érintő, meghatározott témákban;
  • oktatással kapcsolatos adatszerű jelentések publikálása, például nemzeti oktatási struktúrák, iskolai naptárak, oktatási szintekre országonként lebontott összehasonlítások fizetés és kötelező tanítási óraszámok terén.

Minden jelentés ingyenesen elérhető elektronikus úton, illetve többségük külön kérésre nyomtatott formában is (a készlet erejéig).

Az Eurydice Hálózat az Európai Bizottság és a tagállamok által alapított stratégiai szervezet, amely az oktatás területén az európai együttműködést támogatja 1980 óta. 2014-től az Eurydice az Erasmus+ (az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja) 3. pályázati kategóriájának a (Szakpolitikai reformok támogatása) része. Az Eurydice Hálózat számos európai és nemzetközi szervezettel szorosan együttműködik. Épít mind az Eurostat (Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) mind a CEDEFOP eredményeire (Európai szakképzés-fejlesztési Központ), továbbá közös adatgyűjtést folytat az OECD-vel (a tanítási időről). A JRC (Joint Research Center; az élethosszig tartó tanulás kutatási központja) is együttműködő fél. Az Eurydice emellett együttműködik az Európai Ügynökséggel a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért.
Végül a koordináló egység (A7 – Oktatás- és Ifjúságpolitikai Elemzés) az EACEA-ban (Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) támogatja a Bizottság nemzetközi szervezetekkel való munkáját (Európa Tanács, UNESCO).

 

 


 

Aktuális

 

The Structure of the European Education Systems 2017/18: Schematic Diagrams

 

Az anyag a 2017/18-as tanévben hatályos alap-, közép- és felsőfokú általános programokról tájékoztat. Ábrákkal és térképekkel magyarázza a különböző nemzetek oktatási modelljeit. A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország 43 oktatási rendszerábráját mutatja be.

 

 

 

The Organisation of the Academic Year in Europe – 2018/19

 

Érdekel, milyen a felsőoktatási tanév rendje? E kiadvány európai országok adatai alapján tájékoztat a tanév kezdetéről, ütemezéséről, az ünnepekről és vizsgaidőszakokról. A kiadványban 38 ország szerepel.

 

 

 

 

The Organisation of School Time in Europe. Primary and General Secondary Education – 2018/19

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tíz országban, illetve régióban a tanév augusztusban kezdődik. Legkorábban a dán és a finn diákok ülnek be az iskolapadba. A tanítási napok száma 156 (Albánia) és 200 (Dánia és Olaszország) között van. A tanítási napok száma általában ugyanannyi az alap- és középfokú oktatásban, de akad néhány kivétel is: Franciaországban, Görögországban és Szerbiában középfokon több napot tanulnak a diákok, mint az alapfokú oktatásban.
A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Magában foglalja az alap- és a középfokú oktatást, és összehasonlító ábrákon szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Macedónia, a többi balkáni ország és Törökország).

 

 

Teaching Careers in Europe: Access, Progression and Support

Mik a tanári szakma legfontosabb kihívásai? Milyen válaszokat adnak a különböző oktatási rendszerek az új kihívásokra? Milyen képesítésekre van szükség? Mik a juttatások? Milyen előmeneteli lehetőségeket biztosít a tanári pálya? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik e kötet.

Az összehasonlító munka 43 európai ország oktatási rendszerét és azok különböző aspektusait vizsgálja. A tanulmány az alapfokú és a középfokú, általános tantervű oktatásra fókuszál.

 

 

 

 

 

Teachers' and School Heads' Salaries and Allowances in Europe 2016/17

A jelentés a pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetéséről és egyéb juttatásairól tájékoztat. Az összehasonlító elemzés 41 európai oktatási rendszer tanári béreinek változásait, valamint a fizetési feltételeket és különbségeket mutatja be. A bérek 18 oktatási rendszerben legalább 3%-kal nőttek. A kezdő tanári reálbérek viszont kilenc európai országban alacsonyabbak, mint 2009/10-ben voltak. A különbségek nemcsak az alapfizetések terén szembeötlők, hanem a legmagasabb juttatási szint eléréséhez szükséges munkaévek számában is megmutatkoznak, ez országtól függően 6 évtől 42 évig is terjedhet. A nemzeti adatokat az Eurydice és az OECD/NESLI Hálózat közösen gyűjtötte.

 

 

Recommended Annual Instruction Time in Full-time Compulsory Education in Europe – 2017/18

Az Európai Unió Tanácsa 2020-ig tűzte ki célul az olvasás, a matematika és a tudományos tantárgyak alulteljesítési arányának 15% alá csökkentését a 15 évesek körében. Hogyan fogják ezt elérni az európai országok? A tanulás eredményességének egyik legfontosabb eleme a diákok rendelkezésére álló tanítási idő.
Nem csupán az oktatás minősége, hanem a tanuláshoz rendelkezésre álló idő is elősegíti a tanulási folyamatot, különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A „Jelentés a tanítási időről" 43 európai ország oktatási rendszerében, a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan mutatja be az ajánlott minimális oktatási időt a tankötelezettség évei alatt.
A jelentés a különböző tantárgyak, így az olvasás, írás és irodalom, a matematika, a természettudományok és a társadalomtudományok tanítási idejére is kitér. A dokumentum szerint az olvasás, írás és irodalom az a tantárgycsoport, amely a tanítási idő legnagyobb részét veszi igénybe, különösen alsó tagozaton. A matematikáé az oktatási idő második legnagyobb része, ez alsó-közép és középfokon az idegen nyelvek javára csökken.
A jelentés az összehasonlító elemzés mellett országszintű és tantárgylebontású ábrákat is tartalmaz, ezeket az Eurydice és a NESLI Hálózat közösen gyűjtötte. Az Eurydice Hálózat több mint két évtizede gyűjti, évente frissíti, és 2010 óta teszi elérhetővé az oktatási időre vonatkozó adatokat.

 

 

Eurydice Brief: Citizenship Education at School in Europe – 2017

Egy olyan korban, amikor a hagyományos európai értékek veszélyben vannak, az állampolgári nevelés egyre fontosabbá válik, és egyre több ország vezet be szakpolitikai változtatásokat.

Az Eurydice rövid ismertetője a 2017-es jelentés fontosabb eredményeit összegzi, megvilágítva az országok közötti különbségeket az állampolgári nevelés ajánlásai és állami szabályozása terén, ezzel is segítve a téma gyakorlati iskolai megvalósítását.

Főbb témái:

  • Mi az állampolgári nevelés?
  • Tanterv
  • Az állampolgárság tanulása az osztályteremben és azon túl
  • Az állampolgári nevelés értékelése
  • Tanárok és iskolaigazgatók képzése

 

 

Compulsory Education in Europe – 2017/18

A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország (ebből 28 tagállam, továbbá Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Macedónia, Szerbia-Montenegró, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország) tankötelezettségi korhatárait gyűjti össze a 2018/19-es tanévre.

 

 

 

Eurydice Brief - Key Data on Teaching Languages at School in Europe

Az új kiadvány egy hosszabb, korábbi publikáció főbb pontjait összegzi. A füzet öt főbb, az EU tagállami szintjeit érintő nyelvi-szakpolitikai téma köré épül:

  • legalább 2 idegen nyelv tanulása minél koraibb életszakaszban;
  • milyen idegen nyelveket tanulnak a diákok;
  • idegennyelv-oktatás (tanárok mobilitása, kéttannyelvű programok);
  • az idegennyelv-tanulásban várhatóan elért szint;
  • az újonnan érkezett migránsok integrációját segítő nyelvi intézkedések.





Infographics: Foreign Languages at School in Europe – 2017

Az Eurydice Hálózat nagy örömmel mutatja be a Key Data on Teaching Languages at School in Europe című, az európai iskolai idegennyelv-oktatásról szóló hosszabb kiadványához kapcsolódó vizuális kiegészítő anyagát, amely átláthatóbbá és könnyebben érthetővé teszi az adatokat.





The Organisation of the Academic Year in Europe – 2017/2018

Az akadémiai kalendárium a tanítási év kezdetéről, a szemeszterek időrendjéről, a szünetekről és a vizsgaidőszakokról szolgáltat adatot 37 országból.

 

 

 



The Organisation of School Time in Europe – Primary and General Secondary Education 2017/2018

A 2017. szeptember 11-én megjelent kiadvány a tanév hosszáról, a tanévnyitó és a tanévzáró időpontjáról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról, valamint a tanítási napok számáról szolgáltat adatot. Az adatgyűjtésben 37 ország vett részt.

 

 

 



 

Modernisation of Higher Education in Europe: Academic Staff - 2017

Az utóbbi években a felsőoktatási szektor alapvető szerkezeti változásokon ment keresztül az új pénzügyi intézkedéseknek és minőségbiztosítási rendszereknek köszönhetően. Az akadémiai személyzet egyre növekvő tanulói számmal, kutatási tevékenységgel és társadalmi szükségletekkel szembesülnek. Az Európai Felsőoktatás Korszerűsítése: Akadémiai Személyzet – 2017 jelentés általános összehasonlító jelleggel, illetve országokra vonatkozó diagramok segítségével mutatja be az akadémiai személyzet foglalkoztatási kategóriáinak legfontosabb jellemzőit. A kiadvány az alábbi témakörökre koncentrál: pozíciók betöltéséhez szükséges képesítések; toborzási folyamatok; foglalkoztatási- és munkafeltételek;  külső minőségbiztosítási rendszerek hatásai; nemzetköziesítésre vonatkozó felsőszintű stratégiák.

 



 

Recommended Annual Instruction Time in Full-time Compulsory Education

2017. június 8-án újabb jelentést tett közzé az Eurydice Hálózat, ezúttal a javasolt éves tanítási óraszámokról. A kiadvány a 42 résztvevő európai ország oktatási rendszerének közoktatásban javasolt tanítási óraszámait vizsgálja a 2016/2017-es évre vonatkozóan.

Az összehasonlító áttekintés az óraszámokat és azok tantárgyok szerinti eloszlását érintő tavalyi szakpolitikai változásokat vizsgálja. A jelentés külön figyelmet szentel az európai szinten jelenleg kiemelt tárgyakra, mint például az írás, olvasás, irodalom, matematika, természettudományos tárgyak, idegennyelv és testnevelés.

 



 


Key Data on Teaching Languages at School in Europe

2017. május 18-án megjelent az Eurydice Hálózat gondozásában a legfrissebb jelentés az iskolai idegennyelv oktatásról. A jelentés bemutatja Európa 42 oktatási rendszerének az idegennyelv-oktatását és a tanulást érintő főbb oktatáspolitikai tartalmakat. Néhány kérdés, amire a jelentésben választ kaphatunk:

  • Mennyi időt töltenek a diákok idegennyelv-tanulással?
  • Mi a 10 leggyakrabban kínált idegennyelv az iskolákban?
  • Részesülnek-e a nyelvtanárok külföldi képzésben?

 

 

 


Structural Indicators for Monitoring Education and Training Systems in Europe – Thematic Overviews

Ezen tematikus áttekintések háttérinformációkkal szolgálnak az Education and Training Monitor 2016-hoz (Oktatási és Képzési Monitor 2016). Az 5 alábbi témában vizsgál oktatási struktúrákat, törvényeket és reformokat:

Koragyermekkori nevelés és gondozás
Tanulói teljesítmény alapkészségek területén
Iskolai lemorzsolódás
Felsőoktatás
Diplomások foglalkoztathatósága

 

 


Support Mechanisms for Evidence-based Policy-Making in Education

A 2017. január 26-án megjelent tanulmány olyan mechanizmusokat és gyakorlatokat mutat be, amelyek az európai oktatási szektorban a tényeken alapuló törvényhozást segítik elő. A jelentés részletes információval szolgál minden részvevő ország esetében arról, hogy hogyan működik a tényeken alapuló szakpolitika-formálásuk.