Az Eurydice Hálózat

Az Eurydice Hálózat támogatja és elősegíti az európai együttműködést az élethosszig tartó tanulás területén azzal, hogy információt szolgáltat 38 ország oktatási rendszeréről, illetve tanulmányokat készít az európai oktatási rendszereket érintő közös témákban.

A hálózatot alkotja:

  • 42 nemzeti iroda 38 Erasmus+ programban részvevő országból (28 tagállam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország);
  • az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (egy brüsszeli koordináló iroda).

Az Eurydice Hálózat elsődleges küldetése, hogy az oktatáspolitikáért felelős személyeket európai szintű elemzéssel és információval lássa el, ezzel segítve őket döntéshozói tevékenységükben. Az Eurydice Hálózat elsősorban az európai oktatási rendszerek szerkezetének és megszervezésének módjára koncentrál az oktatás minden szintjén.


Kiterjedt információs forrásból szolgáltat adatot, beleértve az alábbi tevékenységeket:

  • a nemzeti oktatási rendszerek részletes leírása és áttekintése;
  • összehasonlító tematikus jelentések közlése közösségi érdeket érintő, meghatározott témákban;
  • oktatással kapcsolatos adatszerű jelentések publikálása, például nemzeti oktatási struktúrák, iskolai naptárak, oktatási szintekre országonként lebontott összehasonlítások fizetés és kötelező tanítási óraszámok terén.

Minden jelentés ingyenesen elérhető elektronikus úton, illetve többségük külön kérésre nyomtatott formában is (a készlet erejéig).

Az Eurydice Hálózat az Európai Bizottság és a tagállamok által alapított stratégiai szervezet, amely az oktatás területén az európai együttműködést támogatja 1980 óta. 2014-től az Eurydice az Erasmus+ (az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja) 3. pályázati kategóriájának a (Szakpolitikai reformok támogatása) része. Az Eurydice Hálózat számos európai és nemzetközi szervezettel szorosan együttműködik. Épít mind az Eurostat (Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) mind a CEDEFOP eredményeire (Európai szakképzés-fejlesztési Központ), továbbá közös adatgyűjtést folytat az OECD-vel (a tanítási időről). A JRC (Joint Research Center; az élethosszig tartó tanulás kutatási központja) is együttműködő fél. Az Eurydice emellett együttműködik az Európai Ügynökséggel a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért.
Végül a koordináló egység (A7 – Oktatás- és Ifjúságpolitikai Elemzés) az EACEA-ban (Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) támogatja a Bizottság nemzetközi szervezetekkel való munkáját (Európa Tanács, UNESCO).


Elérhetőség: eurydice@oh.gov.hu

 


 

Aktuális


EURYDICE DIGITÁLIS OKTATÁS KONFERENCIA – BUDAPEST, 2019. NOVEMBER 7.


Az Oktatási Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 2019. november 7-én konferenciát szervez Eurydice Digitális Oktatás címmel. A rendezvény középpontjában az Eurydice hálózat „Digitális oktatás az európai iskolákban" című 2019-ben megjelent kiadványa áll.

A konferenciával és a kiadvánnyal kapcsolatos információk itt érhetők el >>

 


Strukturális indikátorok az oktatási és képzési rendszerek monitorozására Európában - 2019: A 2015 óta végrehajtott főbb reformok áttekintése

Ez a jelentés több mint 35 aktualizált strukturális mutatót tartalmaz a 2018/19-es tanévre vonatkozóan az oktatáspolitikáról hat területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ezenkívül rövid áttekintést nyújt az említett szakpolitikai területeken bekövetkezett főbb reformokról a 2014/15-ös tanév kezdete óta. Az EU tagállamait érintő adatok az Education and Training Monitor 2019– ban jelentek meg.

A strukturális indikátorok 2019. évi frissítése valamennyi EU-tagállamot, valamint Bosznia és Hercegovinát, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot vonta be.

 


Az európai oktatási rendszerek felépítése 2019/2020: sematikus ábrák

Ez a jelentés információt nyújt a többségi oktatás struktúrájáról az európai országokban az óvodától a felsőoktatás szintjéig a 2019/2020-as tanévre vonatkozóan. Országonkénti sematikus diagrammokat, hozzájuk kapcsolódó útmutatót és egy térképet tartalmaz, ez utóbbi bemutatja az alapfokú és alsó középfokú oktatás főbb szervezési modelljeit. Információk az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 ország 43 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

 


Kötelező oktatás és nevelés Európában – 2019/2020

Az Eurydice jelen kiadványa rövid összefoglalót nyújt a kötelező oktatás és nevelésben/képzésben kialakított korhatárokról 43 oktatási rendszerre vonatkozóan. A vizsgált oktatási rendszerek az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 országot fedik le (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak Macedónia és Törökország).

 


A tanárok és az intézményvezetők fizetése és pótlékai Európában 2017/18

Ez a jelentés az óvodai, általános -és középiskolai pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetését elemzi 42 európai oktatási rendszerben a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan.

A jelentés bemutatja a törvényben előírt fizetések főbb változásait az elmúlt három évben, és összehasonlítja a tanárok tényleges átlagfizetését (beleértve a pótlékokat és a további kiegészítő kifizetéseket is) az egy főre jutó GDP-vel és a többi felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló keresetével.

A jelentés továbbá széleskörű információt nyújt a fizetésekről, pótlékokról és további kiegészítő kifizetésekről nemzeti adattáblákban. Az adatokat az Eurydice és OECD/NESLI hálózatok közösen gyűjtötték.

 


A regionális vagy kisebbségi nyelvek iskolai tanítása Európában

Ez a kiadvány áttekintést nyújt az Európában jelenleg alkalmazott szakpolitikákról, amelyek támogatják a regionális vagy kisebbségi nyelvek iskolai oktatását. Bemutatja a hivatalos dokumentumokban szereplő regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos hivatkozásokat. Ismertt néhány a regionális vagy kisebbségi nyelvek tanítására vonatkozó, jelenlegi, különböző európai oktatási rendszerben érvényre jutó szakpolitikai irányt és intézkedést.
A jelentés néhány EU finanszírozású projekt és kezdeményezés áttekintésével zárul, amelyek támogatják a regionális vagy kisebbségi nyelvek iskolai oktatását Európában.

 


A felsőoktatási tanév rendje Európában – 2019/2020

Az akadémiai naptár bemutatja, hogyan épül fel 38 európai országban a 2019/2020-as felsőoktatási tanév (tanév kezdete, szemeszterek hossza, ünnepek és vizsgaidőszakok). Az
egyetemi és nem egyetemi tanulmányi programok közötti különbségek is kiemelésre került.

 


A tanév rendje az alap- és középfokú oktatásban Európában - 2019/2020

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban.
A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Magában foglalja az alap- és a középfokú oktatást, és összehasonlító ábrákon szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak Macedónia és Törökország).

 


Eurydice rövid összefoglaló kiadványa: Kisgyermekkori nevelés és gondozás kulcsadatai Európában

Ez az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Kisgyermekkori nevelés és gondozás kulcsadatai Európában" című 2019-es kiadvány főbb megállapításait mutatja be.

A kisgyermekkori nevelés és gondozás európai politikai hátterének rövid bemutatása után a kiadvány tájékoztat a hozzáférés biztosítását szolgáló főbb szakpolitikai intézkedésekről. Ismerteti, hogy mely országok mely kortól kezdve biztosítanak helyet a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. A rövid jelentés bemutatja, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás hol érhető el ingyenesen, és mely országokban fizetik érte a legmagasabb díjakat a szülők. Az otthoni ellátás támogatását és a vele kapcsolatos szabályozást is bemutatja.

Az összefoglaló célja, hogy egy áttekintő képet adjon a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerek minőségéről, az irányítással, a dolgozókkal, a képesítési követelményekkel és az oktatási tartalommal kapcsolatos információt tartalmazva. Az összefoglaló kitér az általános iskolai oktatásra történő felkészítéssel, átmenettel kapcsolatos intézkedésekre és a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerek minőségének ellenőrzésére.

 


Eurydice rövid összefoglaló kiadványa: Az iskolai digitális oktatás Európában

Ez az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Az iskolai digitális oktatás Európában" című kiadvány főbb megállapításait mutatja be. A kiadvány négy fő fejezete összehasonlító adatokat nyújt a jelenlegi, Európában érvényes iskolai digitális oktatáspolitikákról a döntéshozók, a kutatók és az oktatási közösség részére. A kiadvány mellékletei országonként specifikus információt mutatnak be az iskolai tantervekről, a tanárok kompetencia-keretrendszeréről, a szakpolitikai stratégiákról és az iskolai digitális oktatást támogató szervezetekről.

 


Az iskolai digitális oktatás Európában

Elismerve az iskolai oktatás kulcsfontosságú szerepét a fiatalok felkészítésében a technológia-vezérelt világra, ez a jelentés rávilágít a digitális oktatás két különböző, de egymást kiegészítő nézőpontjára: egyrészről a tanulókra és tanárokra vonatkozó digitális kompetenciák fejlesztésére, másrészt a különböző technológiák pedagógiai célú használatára a tanulás és a tanítás támogatása, fejlesztése és átalakítása érdekében.

A jelentés indikátorokat fogalmaz meg a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztéséről az iskolai tantervek és a tanár-specifikus digitális kompetenciák segítségével, a diákok digitális kompetenciáinak értékeléséről és általában az értékelésről, amelyhez digitális eszközt használnak, továbbá a digitális oktatás stratégiai megközelítéséről, és az iskolákat a témában támogató szakpolitikákról .

A kiadvány négy fő fejezete összehasonlító információt nyújt a jelenlegi, Európában érvényes iskolai digitális oktatáspolitikákról a döntéshozók, a kutatók és az oktatási közösség részére. A kiadvány mellékletei országonként specifikus adatokat mutatnak be az iskolai tantervekről, a tanárok kompetencia-keretrendszeréről, a szakpolitikaistratégiákról és az iskolai digitális oktatást támogató szervezetekről.

 


A kisgyermekkori nevelés legfontosabb adatai Európában – 2019-es kiadás

Egyre inkább elismerik, hogy az egész életen át tartó tanulás és fejlődés alapját az alapfokú oktatás előtti, kisgyermekkori nevelés jelenti. A „Kisgyermekkori nevelés kulcsadatai Európában" második kiadása bemutatja a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlásban meghatározott kulcsfontosságú területeken elért eredményeket.

Ez a jelentés indikátorokkal szolgál a kisgyermekkori neveléssel kapcsolatos területekről, kitér a irányítás, a hozzáférés, a dolgozók, nevelési irányelvek valamint az értékelés és az ellenőrzés főbb kérdéseire. Bemutatja a gyermekközpontú megközelítést, különös figyelmet fordítva a különböző szakpolitikai területek összefonódására. A jelentés kifejti az inklúzió fontosságát az oktatásban és nevelésben, amely a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési rendszerekben az egyik legjobb módszer a társadalmi méltányosság és egyenlőség növelése érdekében.

Az első rész összehasonlító elemzést szolgáltat a politikai döntéshozók, kutatók és szülők részére a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési rendszerek szakpolitikájáról Európában, a második rész pedig áttekintést nyújt ezen rendszerek főbb nemzeti jellemzőiről, a rendszer felépítését bemutató diagrammal.

A jelentés tárgyköre széles, a központi és helyi ellátásokat a magán és az állami szektorra kiterjedően az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra nézve (43 oktatási rendszer) tartalmazza. Így az Európai Unió 28 tagállama, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország oktatási rendszereit foglalja magában.

 


Ajánlott tanítási idő a tankötelezettség évei alatt – 2018/2019

Az Európai Unió Tanácsa 2020-ig célként határozta meg az olvasás, a matematika és a természettudományos tantárgyak alulteljesítési arányának 15% alá csökkentését a 15 évesek körében. Hogyan fogják az európai országok elérni ezt?

A tanulási folyamat egyik kulcseleme a diákok számára rendelkezésre álló tanítási idő. Valójában nemcsak az oktatás minősége, hanem a tanuláshoz rendelkezésre álló idő is pozitív hatással lehet a diákok tanulási folyamatára.

A jelentés 43 európai oktatási rendszerben a tankötelezettség éveire ajánlott minimális oktatási időt mutatja be a 2018/2019-es tanévre vonatkozóan.

A jelentés külön figyelmet fordít az olvasás, az írás és irodalom, a matematika, a természettudományok és a társadalomtudományok tanítási idejére.

A kiadvány bemutatja, hogy az olvasás, írás és irodalom az a tantárgyterület, amely a tanítási idő legnagyobb részét teszi ki, különösen az alsó tagozatos oktatásban. A matematikáé az oktatási idő második legnagyobb része. A matematika részaránya a középfokú oktatásban csökken más tárgyak, így például a természettudományi tárgyak javára.

Az összehasonlító elemzésen túl a jelentés országonként és tantárgyterületenként mutatja be diagramok segítségével az adatokat, amelyeket az Eurydice és az OECD NESLI hálózatok közösen gyűjtöttek. Az Eurydice Hálózat több mint két évtizede gyűjti, évente frissíti, és 2010 óta teszi elérhetővé a tanítási időre vonatkozó adatokat.

 


2018 - Eurydice kiadványok

 

2018-ban az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témákról. A most elkészült kiadvány áttekintést ad a 2018-as kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

 


A menedékkérők és a menekültek integrálása a felsőoktatásba Európában: nemzeti szakpolitikák és intézkedések

A jelentés a menekültválságra reagál és célja annak felmérése, hogy a nemzeti rendszerek milyen választ adnak a menedékkérők és a menekültek érkezésére a felsőoktatásban. A menekültek részéről erőteljes kereslettel lehet számolni, sokan saját hazájukban már korábban beiratkoztak egyetemi programokba.

A jelentés két fő részre oszlik. Az első rész vándorlási folyamatokra vonatkozó indikátorok együttesét mutatja be, amelyek a jelentés hátterét képezik. A második rész az első részre építve áttekintést nyújt az európai országokban létező szakpolitikáról, stratégiákról és intézkedésekről, amelyek a menedékkérők és a menekültek felsőoktatásba történő beilleszkedését segítik. Habár a legtöbb országban nincs konkrét politikai megközelítés, jó gyakorlat megtalálható néhány rendszerben olyan területeken, mint például a nem dokumentált képesítések elismerése, a nyelvtanulás támogatása, a pénzügyi támogatás és a személyes tanácsadási szolgáltatások.

 


Bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolai beilleszkedésének támogatása Európában: nemzeti szakpolitika és intézkedések

Ez az Eurydice jelentés azt vizsgálja, hogy Európában felső irányítási szinten mit tesznek a bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolákba történő beilleszkedésének elősegítésére.
A jelentés összehasonlító képet mutat be az országos szintű szakpolitikákról és intézkedésekről, amelyek célja az újonnan érkezett bevándorló tanulók iskolákban történő elhelyezése és a velük kapcsolatos különböző kérdések kezelése. Mélyebb elemzést nyújt néhány olyan kulcsfontosságú szakpolitikai lépésről, amely lehetővé teszi az iskolák számára, hogy különféle nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező diákokat fogadjanak, és tanulásuk, valamint fejlődésük ösztönzése érdekében figyelembe vegyék a diákok szociális és érzelmi igényeit.

A jelentés elsősorban az általános iskolai és a középfokú oktatással, valamint az iskolarendszerű alapszintű szakképzéssel kapcsolatos jogszabályokra és ajánlásokra fókuszál. Az I. rész az országokra kiterjedő összehasonlító elemzést nyújt az újonnan érkezett bevándorló diákok iskolákban való elhelyezését meghatározó hatályos szabályozásról és intézkedésekről (a 2017/2018-as referenciaévben), illetve bemutatja, hogy az iskolák hogyan közelítik meg az ezekkel kapcsolatos különféle kérdéseket. A II. rész tíz kiválasztott oktatási rendszer szabályozási környezetét elemzi két fő dimenzió mentén: a sokszínűség gondozásának módja és a bevándorló diákok jóléte. A jelentés bemutatja az átfogó szakpolitikai megközelítéseket, egyforma hangsúlyt fektetve a sokszínűségre és a jólétre.

Az információ 42 oktatási rendszerre terjed ki, beleértve a 28 EU tagállamot, valamint Bosznia-Hercegovinát, Svájcot, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát és Törökországot.

 


Eurydice rövid összefoglaló kiadványa: Bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolai beilleszkedésének támogatása Európában: nemzeti szakpolitika és intézkedések

 

Az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolai beilleszkedésének támogatása Európában: nemzeti szakpolitika és intézkedések" című jelentés főbb megállapításait mutatja be. Az adatok a 2017/2018-as tanévre vonatkozó meglévő jogszabályok és ajánlások alapján készültek, amelyeket az Eurydice Hálózat gyűjtött össze 42 oktatási rendszerről.

 

 


Strukturális indikátorok az oktatási és képzési rendszerek monitorozására Európában - 2018

Ez a jelentés a 2016-os korábbi kiadvány frissítése, amely adattáblákat tartalmaz: több mint 35 strukturális mutatót az oktatáspolitikáról az alábbi hat területen: koragyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ez a fajta kiadványsorozat 2015 óta nyújt évente adatokat az oktatási és képzési rendszerekben bekövetkezett fontosabb szakpolitikai fejleményekről.

A következő, 2018/19-re vonatkozó kiadvány 2019 végén várható, amely az elmúlt 5 év szakpolitikai fejleményeiről nyújt áttekintést.

 


Strukturális indikátorok az oktatási és képzési rendszerek monitorozására Európában - 2017

Ez a jelentés a 2016-os korábbi kiadvány frissítése, amely adattáblákat tartalmaz: több mint 35 strukturális mutatót az oktatáspolitikáról az alábbi hat területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ez a kiadványsorozat 2015 óta nyújt évente adatokat az oktatási és képzési rendszerekben bekövetkezett fontosabb szakpolitikai fejleményekről.

Jelen kiadványsorozat következő része 2019 végén várható, amely az elmúlt 5 év szakpolitikai fejleményeiről nyújt áttekintést.

 


Nemzeti hallgatói díj és támogatási rendszerek az európai felsőoktatásban – 2018/19

Vajon van olyan hely Európában, ahol a hallgatók díjfizetés nélkül tanulhatnak? Mely országokban szükséges a legnagyobb tandíjat/díjat kifizetni? Milyen fajta pénzügyi támogatást kaphatnak a hallgatók és kik jogosultak rá? A továbbtanulás tervezésekor a hallgatók azt a fontos szempontot is figyelembe veszik mennyibe is fognak kerülni tanulmányaik, és kaphatnak-e bármilyen pénzügyi támogatást hozzá. A felsőoktatás költségeire és az elérhető támogatásra vonatkozó megbízható információ elengedhetetlen.

Ez a jelentés bemutatja, hogy a hallgatói díj és támogatási rendszer, beleértve az ösztöndíjakat és hiteleket, hogyan épül egymásra a felsőoktatásban Európa szerte. A jelentés tartalmazza az államilag finanszírozott felsőoktatásban a hallgatók által fizetendő díjakat, a tandíjfizetésre kötelezettek, illetve az az alól felmentett hallgatók körét. Mindezek mellett a jelentés leírja a hitelek és ösztöndíjak formájában elérhető állami támogatások típusát és összegét, valamint - ahol releváns – az adókedvezmények és családi támogatások lehetőségét.

 


Az otthoni oktatás irányelvei Európában: általános és alsó középfokú oktatás

Vajon a tankötelezettség az iskolába járás kötelezettségét is jelenti Európában? Van-e joguk a szülőknek gyermekeiket otthon oktatni? Milyen feltételek mellett élhetnek a szülők ezzel a jogukkal? Az otthoni beiskolázásra vonatkozó szakpolitikai irányok és jogszabályok nagymértékben különböznek Európában. Ez a rövid jelentés összehasonlító áttekintést nyújt az Eurydice Hálózatban részt vevő 38 ország nemzeti szakpolitikai irányáról. Az összehasonlító áttekintést rövid nemzeti leírások egészítik ki.

 

The Organisation of the Academic Year in Europe – 2018/19

 

Érdekel, milyen a felsőoktatási tanév rendje? E kiadvány európai országok adatai alapján tájékoztat a tanév kezdetéről, ütemezéséről, az ünnepekről és vizsgaidőszakokról. A kiadványban 38 ország szerepel.

 

 

 

The Organisation of School Time in Europe. Primary and General Secondary Education – 2018/19

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tíz országban, illetve régióban a tanév augusztusban kezdődik. Legkorábban a dán és a finn diákok ülnek be az iskolapadba. A tanítási napok száma 156 (Albánia) és 200 (Dánia és Olaszország) között van. A tanítási napok száma általában ugyanannyi az alap- és középfokú oktatásban, de akad néhány kivétel is: Franciaországban, Görögországban és Szerbiában középfokon több napot tanulnak a diákok, mint az alapfokú oktatásban.
A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Magában foglalja az alap- és a középfokú oktatást, és összehasonlító ábrákon szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Macedónia, a többi balkáni ország és Törökország).

 

Teaching Careers in Europe: Access, Progression and Support

Mik a tanári szakma legfontosabb kihívásai? Milyen válaszokat adnak a különböző oktatási rendszerek az új kihívásokra? Milyen képesítésekre van szükség? Mik a juttatások? Milyen előmeneteli lehetőségeket biztosít a tanári pálya? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik e kötet.

Az összehasonlító munka 43 európai ország oktatási rendszerét és azok különböző aspektusait vizsgálja. A tanulmány az alapfokú és a középfokú, általános tantervű oktatásra fókuszál.

 

 

 

 

Teachers' and School Heads' Salaries and Allowances in Europe 2016/17

A jelentés a pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetéséről és egyéb juttatásairól tájékoztat. Az összehasonlító elemzés 41 európai oktatási rendszer tanári béreinek változásait, valamint a fizetési feltételeket és különbségeket mutatja be. A bérek 18 oktatási rendszerben legalább 3%-kal nőttek. A kezdő tanári reálbérek viszont kilenc európai országban alacsonyabbak, mint 2009/10-ben voltak. A különbségek nemcsak az alapfizetések terén szembeötlők, hanem a legmagasabb juttatási szint eléréséhez szükséges munkaévek számában is megmutatkoznak, ez országtól függően 6 évtől 42 évig is terjedhet. A nemzeti adatokat az Eurydice és az OECD/NESLI Hálózat közösen gyűjtötte.

 


The Structure of the European Education Systems 2017/18: Schematic Diagrams

 

Az anyag a 2017/18-as tanévben hatályos alap-, közép- és felsőfokú általános programokról tájékoztat. Ábrákkal és térképekkel magyarázza a különböző nemzetek oktatási modelljeit. A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország 43 oktatási rendszerábráját mutatja be.

 

 

Recommended Annual Instruction Time in Full-time Compulsory Education in Europe – 2017/18

Az Európai Unió Tanácsa 2020-ig tűzte ki célul az olvasás, a matematika és a tudományos tantárgyak alulteljesítési arányának 15% alá csökkentését a 15 évesek körében. Hogyan fogják ezt elérni az európai országok? A tanulás eredményességének egyik legfontosabb eleme a diákok rendelkezésére álló tanítási idő.
Nem csupán az oktatás minősége, hanem a tanuláshoz rendelkezésre álló idő is elősegíti a tanulási folyamatot, különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A „Jelentés a tanítási időről" 43 európai ország oktatási rendszerében, a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan mutatja be az ajánlott minimális oktatási időt a tankötelezettség évei alatt.
A jelentés a különböző tantárgyak, így az olvasás, írás és irodalom, a matematika, a természettudományok és a társadalomtudományok tanítási idejére is kitér. A dokumentum szerint az olvasás, írás és irodalom az a tantárgycsoport, amely a tanítási idő legnagyobb részét veszi igénybe, különösen alsó tagozaton. A matematikáé az oktatási idő második legnagyobb része, ez alsó-közép és középfokon az idegen nyelvek javára csökken.
A jelentés az összehasonlító elemzés mellett országszintű és tantárgylebontású ábrákat is tartalmaz, ezeket az Eurydice és a NESLI Hálózat közösen gyűjtötte. Az Eurydice Hálózat több mint két évtizede gyűjti, évente frissíti, és 2010 óta teszi elérhetővé az oktatási időre vonatkozó adatokat.

 

Eurydice Brief: Citizenship Education at School in Europe – 2017

Egy olyan korban, amikor a hagyományos európai értékek veszélyben vannak, az állampolgári nevelés egyre fontosabbá válik, és egyre több ország vezet be szakpolitikai változtatásokat.

Az Eurydice rövid ismertetője a 2017-es jelentés fontosabb eredményeit összegzi, megvilágítva az országok közötti különbségeket az állampolgári nevelés ajánlásai és állami szabályozása terén, ezzel is segítve a téma gyakorlati iskolai megvalósítását.

Főbb témái:

  • Mi az állampolgári nevelés?
  • Tanterv
  • Az állampolgárság tanulása az osztályteremben és azon túl
  • Az állampolgári nevelés értékelése
  • Tanárok és iskolaigazgatók képzése

 

Compulsory Education in Europe – 2017/18

A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország (ebből 28 tagállam, továbbá Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Macedónia, Szerbia-Montenegró, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország) tankötelezettségi korhatárait gyűjti össze a 2018/19-es tanévre.

 

 

 

Eurydice Brief - Key Data on Teaching Languages at School in Europe

Az új kiadvány egy hosszabb, korábbi publikáció főbb pontjait összegzi. A füzet öt főbb, az EU tagállami szintjeit érintő nyelvi-szakpolitikai téma köré épül:

  • legalább 2 idegen nyelv tanulása minél koraibb életszakaszban;
  • milyen idegen nyelveket tanulnak a diákok;
  • idegennyelv-oktatás (tanárok mobilitása, kéttannyelvű programok);
  • az idegennyelv-tanulásban várhatóan elért szint;
  • az újonnan érkezett migránsok integrációját segítő nyelvi intézkedések.



 

Infographics: Foreign Languages at School in Europe – 2017

Az Eurydice Hálózat nagy örömmel mutatja be a Key Data on Teaching Languages at School in Europe című, az európai iskolai idegennyelv-oktatásról szóló hosszabb kiadványához kapcsolódó vizuális kiegészítő anyagát, amely átláthatóbbá és könnyebben érthetővé teszi az adatokat.



 

The Organisation of the Academic Year in Europe – 2017/2018

Az akadémiai kalendárium a tanítási év kezdetéről, a szemeszterek időrendjéről, a szünetekről és a vizsgaidőszakokról szolgáltat adatot 37 országból.

 

 

 



The Organisation of School Time in Europe – Primary and General Secondary Education 2017/2018

A 2017. szeptember 11-én megjelent kiadvány a tanév hosszáról, a tanévnyitó és a tanévzáró időpontjáról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról, valamint a tanítási napok számáról szolgáltat adatot. Az adatgyűjtésben 37 ország vett részt.

 

 

 

 

 

Modernisation of Higher Education in Europe: Academic Staff - 2017

Az utóbbi években a felsőoktatási szektor alapvető szerkezeti változásokon ment keresztül az új pénzügyi intézkedéseknek és minőségbiztosítási rendszereknek köszönhetően. Az akadémiai személyzet egyre növekvő tanulói számmal, kutatási tevékenységgel és társadalmi szükségletekkel szembesülnek. Az Európai Felsőoktatás Korszerűsítése: Akadémiai Személyzet – 2017 jelentés általános összehasonlító jelleggel, illetve országokra vonatkozó diagramok segítségével mutatja be az akadémiai személyzet foglalkoztatási kategóriáinak legfontosabb jellemzőit. A kiadvány az alábbi témakörökre koncentrál: pozíciók betöltéséhez szükséges képesítések; toborzási folyamatok; foglalkoztatási- és munkafeltételek;  külső minőségbiztosítási rendszerek hatásai; nemzetköziesítésre vonatkozó felsőszintű stratégiák.

 

 

 

Recommended Annual Instruction Time in Full-time Compulsory Education

2017. június 8-án újabb jelentést tett közzé az Eurydice Hálózat, ezúttal a javasolt éves tanítási óraszámokról. A kiadvány a 42 résztvevő európai ország oktatási rendszerének közoktatásban javasolt tanítási óraszámait vizsgálja a 2016/2017-es évre vonatkozóan.

Az összehasonlító áttekintés az óraszámokat és azok tantárgyok szerinti eloszlását érintő tavalyi szakpolitikai változásokat vizsgálja. A jelentés külön figyelmet szentel az európai szinten jelenleg kiemelt tárgyakra, mint például az írás, olvasás, irodalom, matematika, természettudományos tárgyak, idegennyelv és testnevelés.

 



 


Key Data on Teaching Languages at School in Europe

2017. május 18-án megjelent az Eurydice Hálózat gondozásában a legfrissebb jelentés az iskolai idegennyelv oktatásról. A jelentés bemutatja Európa 42 oktatási rendszerének az idegennyelv-oktatását és a tanulást érintő főbb oktatáspolitikai tartalmakat. Néhány kérdés, amire a jelentésben választ kaphatunk:

  • Mennyi időt töltenek a diákok idegennyelv-tanulással?
  • Mi a 10 leggyakrabban kínált idegennyelv az iskolákban?
  • Részesülnek-e a nyelvtanárok külföldi képzésben?

 

 

 


Structural Indicators for Monitoring Education and Training Systems in Europe – Thematic Overviews

Ezen tematikus áttekintések háttérinformációkkal szolgálnak az Education and Training Monitor 2016-hoz (Oktatási és Képzési Monitor 2016). Az 5 alábbi témában vizsgál oktatási struktúrákat, törvényeket és reformokat:

Koragyermekkori nevelés és gondozás
Tanulói teljesítmény alapkészségek területén
Iskolai lemorzsolódás
Felsőoktatás
Diplomások foglalkoztathatósága

 

 


Support Mechanisms for Evidence-based Policy-Making in Education

A 2017. január 26-án megjelent tanulmány olyan mechanizmusokat és gyakorlatokat mutat be, amelyek az európai oktatási szektorban a tényeken alapuló törvényhozást segítik elő. A jelentés részletes információval szolgál minden részvevő ország esetében arról, hogy hogyan működik a tényeken alapuló szakpolitika-formálásuk.