Ez a jelentés a 2016-os korábbi kiadvány frissítése, amely adattáblákat tartalmaz: több mint 35 strukturális mutatót az oktatáspolitikáról az alábbi hat területen: koragyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ez a fajta kiadványsorozat 2015 óta nyújt évente adatokat az oktatási és képzési rendszerekben bekövetkezett fontosabb szakpolitikai fejleményekről.

A következő, 2018/19-re vonatkozó kiadvány 2019 végén várható, amely az elmúlt 5 év szakpolitikai fejleményeiről nyújt áttekintést.

Ez a jelentés a 2016-os korábbi kiadvány frissítése, amely adattáblákat tartalmaz: több mint 35 strukturális mutatót az oktatáspolitikáról az alábbi hat területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ez a kiadványsorozat 2015 óta nyújt évente adatokat az oktatási és képzési rendszerekben bekövetkezett fontosabb szakpolitikai fejleményekről.

Jelen kiadványsorozat következő része 2019 végén várható, amely az elmúlt 5 év szakpolitikai fejleményeiről nyújt áttekintést.

Vajon van olyan hely Európában, ahol a hallgatók díjfizetés nélkül tanulhatnak? Mely országokban szükséges a legnagyobb tandíjat/díjat kifizetni? Milyen fajta pénzügyi támogatást kaphatnak a hallgatók és kik jogosultak rá? A továbbtanulás tervezésekor a hallgatók azt a fontos szempontot is figyelembe veszik mennyibe is fognak kerülni tanulmányaik, és kaphatnak-e bármilyen pénzügyi támogatást hozzá. A felsőoktatás költségeire és az elérhető támogatásra vonatkozó megbízható információ elengedhetetlen.

Ez a jelentés bemutatja, hogy a hallgatói díj és támogatási rendszer, beleértve az ösztöndíjakat és hiteleket, hogyan épül egymásra a felsőoktatásban Európa szerte. A jelentés tartalmazza az államilag finanszírozott felsőoktatásban a hallgatók által fizetendő díjakat, a tandíjfizetésre kötelezettek, illetve az az alól felmentett hallgatók körét. Mindezek mellett a jelentés leírja a hitelek és ösztöndíjak formájában elérhető állami támogatások típusát és összegét, valamint - ahol releváns – az adókedvezmények és családi támogatások lehetőségét.

Vajon a tankötelezettség az iskolába járás kötelezettségét is jelenti Európában? Van-e joguk a szülőknek gyermekeiket otthon oktatni? Milyen feltételek mellett élhetnek a szülők ezzel a jogukkal? Az otthoni beiskolázásra vonatkozó szakpolitikai irányok és jogszabályok nagymértékben különböznek Európában. Ez a rövid jelentés összehasonlító áttekintést nyújt az Eurydice Hálózatban részt vevő 38 ország nemzeti szakpolitikai irányáról. Az összehasonlító áttekintést rövid nemzeti leírások egészítik ki.

Érdekel, milyen a felsőoktatási tanév rendje? E kiadvány európai országok adatai alapján tájékoztat a tanév kezdetéről, ütemezéséről, az ünnepekről és vizsgaidőszakokról. A kiadványban 38 ország szerepel.

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tíz országban, illetve régióban a tanév augusztusban kezdődik. Legkorábban a dán és a finn diákok ülnek be az iskolapadba. A tanítási napok száma 156 (Albánia) és 200 (Dánia és Olaszország) között van. A tanítási napok száma általában ugyanannyi az alap- és középfokú oktatásban, de akad néhány kivétel is: Franciaországban, Görögországban és Szerbiában középfokon több napot tanulnak a diákok, mint az alapfokú oktatásban.
A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Magában foglalja az alap- és a középfokú oktatást, és összehasonlító ábrákon szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Macedónia, a többi balkáni ország és Törökország).

Mik a tanári szakma legfontosabb kihívásai? Milyen válaszokat adnak a különböző oktatási rendszerek az új kihívásokra? Milyen képesítésekre van szükség? Mik a juttatások? Milyen előmeneteli lehetőségeket biztosít a tanári pálya? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik e kötet.

Az összehasonlító munka 43 európai ország oktatási rendszerét és azok különböző aspektusait vizsgálja. A tanulmány az alapfokú és a középfokú, általános tantervű oktatásra fókuszál.

A jelentés a pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetéséről és egyéb juttatásairól tájékoztat. Az összehasonlító elemzés 41 európai oktatási rendszer tanári béreinek változásait, valamint a fizetési feltételeket és különbségeket mutatja be. A bérek 18 oktatási rendszerben legalább 3%-kal nőttek. A kezdő tanári reálbérek viszont kilenc európai országban alacsonyabbak, mint 2009/10-ben voltak. A különbségek nemcsak az alapfizetések terén szembeötlők, hanem a legmagasabb juttatási szint eléréséhez szükséges munkaévek számában is megmutatkoznak, ez országtól függően 6 évtől 42 évig is terjedhet. A nemzeti adatokat az Eurydice és az OECD/NESLI Hálózat közösen gyűjtötte.

Az anyag a 2017/18-as tanévben hatályos alap-, közép- és felsőfokú általános programokról tájékoztat. Ábrákkal és térképekkel magyarázza a különböző nemzetek oktatási modelljeit. A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország 43 oktatási rendszerábráját mutatja be.

Az Európai Unió Tanácsa 2020-ig tűzte ki célul az olvasás, a matematika és a tudományos tantárgyak alulteljesítési arányának 15% alá csökkentését a 15 évesek körében. Hogyan fogják ezt elérni az európai országok? A tanulás eredményességének egyik legfontosabb eleme a diákok rendelkezésére álló tanítási idő.
Nem csupán az oktatás minősége, hanem a tanuláshoz rendelkezésre álló idő is elősegíti a tanulási folyamatot, különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A „Jelentés a tanítási időről" 43 európai ország oktatási rendszerében, a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan mutatja be az ajánlott minimális oktatási időt a tankötelezettség évei alatt.
A jelentés a különböző tantárgyak, így az olvasás, írás és irodalom, a matematika, a természettudományok és a társadalomtudományok tanítási idejére is kitér. A dokumentum szerint az olvasás, írás és irodalom az a tantárgycsoport, amely a tanítási idő legnagyobb részét veszi igénybe, különösen alsó tagozaton. A matematikáé az oktatási idő második legnagyobb része, ez alsó-közép és középfokon az idegen nyelvek javára csökken.
A jelentés az összehasonlító elemzés mellett országszintű és tantárgylebontású ábrákat is tartalmaz, ezeket az Eurydice és a NESLI Hálózat közösen gyűjtötte. Az Eurydice Hálózat több mint két évtizede gyűjti, évente frissíti, és 2010 óta teszi elérhetővé az oktatási időre vonatkozó adatokat.

Egy olyan korban, amikor a hagyományos európai értékek veszélyben vannak, az állampolgári nevelés egyre fontosabbá válik, és egyre több ország vezet be szakpolitikai változtatásokat.

Az Eurydice rövid ismertetője a 2017-es jelentés fontosabb eredményeit összegzi, megvilágítva az országok közötti különbségeket az állampolgári nevelés ajánlásai és állami szabályozása terén, ezzel is segítve a téma gyakorlati iskolai megvalósítását.

Főbb témái:

• Mi az állampolgári nevelés?
• Tanterv
• Az állampolgárság tanulása az osztályteremben és azon túl
• Az állampolgári nevelés értékelése
• Tanárok és iskolaigazgatók képzése

A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország (ebből 28 tagállam, továbbá Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Macedónia, Szerbia-Montenegró, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország) tankötelezettségi korhatárait gyűjti össze a 2018/19-es tanévre.

Eurydice Brief - Key Data on Teaching Languages at School in Europe

Az új kiadvány egy hosszabb, korábbi publikáció főbb pontjait összegzi. A füzet öt főbb, az EU tagállami szintjeit érintő nyelvi-szakpolitikai téma köré épül:

• legalább 2 idegen nyelv tanulása minél koraibb életszakaszban;
• milyen idegen nyelveket tanulnak a diákok;
• idegennyelv-oktatás (tanárok mobilitása, kéttannyelvű programok);
• az idegennyelv-tanulásban várhatóan elért szint;
• az újonnan érkezett migránsok integrációját segítő nyelvi intézkedések.

Az Eurydice Hálózat nagy örömmel mutatja be a Key Data on Teaching Languages at School in Europe című, az európai iskolai idegennyelv-oktatásról szóló hosszabb kiadványához kapcsolódó vizuális kiegészítő anyagát, amely átláthatóbbá és könnyebben érthetővé teszi az adatokat.

Az akadémiai kalendárium a tanítási év kezdetéről, a szemeszterek időrendjéről, a szünetekről és a vizsgaidőszakokról szolgáltat adatot 37 országból.

The Organisation of School Time in Europe – Primary and General Secondary Education 2017/2018

A 2017. szeptember 11-én megjelent kiadvány a tanév hosszáról, a tanévnyitó és a tanévzáró időpontjáról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról, valamint a tanítási napok számáról szolgáltat adatot. Az adatgyűjtésben 37 ország vett részt.