A matematika és a természettudományok oktatása
Szakmai nap az Eurydice kiadványáról

Az Oktatási Hivatal 2022. november 30-án 10.00–15.30 között szakmai napot szervez Budapesten az Eurydice A matematika és a természettudományok oktatása tárgyú kiadványa megjelenése kapcsán.

Az elemző kiadvány azt vizsgálja, mit tesz az oktatás Európa-szerte a diákok motivációjának erősítése, a teljesítmény növelése, valamint a matematika és természettudományok terén lemaradt diákok segítése érdekében. Bemutatja az Eurydice hálózat által gyűjtött kvalitatív adatokat a 39 európai oktatási rendszer nemzeti szakpolitikájáról és jogszabályairól, valamint számos tanulói mérés kvantitatív adatát. Az összegzés rávilágít a megfelelő mennyiségű tanítási idő, a még időben történő tanulástámogatásnak, a szakos tanárképzés biztosításának és a tanulói teljesítmény szisztematikus nyomon követésének fontosságára. A kötet példákkal is szemlélteti, hogy a matematika és a természettudományok tantervei hogyan segíthetik elő a reflexiót, és hogyan kapcsolhatók a tanulók mindennapi életéhez.

A szakmai nap délelőtti programjában hallható előadások bemutatják a kiadvány egyes aspektusait, az előadások után kérdések feltevésére is mód nyílik.

A délutáni program egy kerekasztal-beszélgetés, amely a délelőtti előadók részvételével járja körül a kiadvány hangsúlyos témáit.

9.30        Regisztráció

10.00      Köszöntő
Brassói Sándor elnök (Oktatási Hivatal)

10.15 A matematika és a természettudományok oktatása:
teljesítmény, motiváció és a tanulás támogatása nemzetközi összehasonlításban
Horváth Anna (Eurydice, EACEA)

11.15      Kávészünet

11.45      Főbb megállapítások, hangsúlyok a kiadvány kapcsán a természettudomány területén (középpontban a fenntarthatóság)
Csorba László (Oktatási Hivatal, Tantervfejlesztési Osztály)

12.15      Főbb megállapítások, hangsúlyok a kiadvány kapcsán a matematika területén
Dr. Dancsó Tünde (Oktatási Hivatal, Tantervfejlesztési Osztály)

12.45 Mérések a matematika és természettudományok területén
Ostorics László főosztályvezető (Oktatási Hivatal, Köznevelési Programok Főosztálya)

13.15      Ebédszünet

14.15      Kerekasztal-beszélgetés a motiváció lehetséges módjairól
Horváth Anna, Dr. Dancsó Tünde, Csorba László, Ostorics László

15.30      Zárszó

A szakmai napon való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

Jelentkezni az alábbi linken lehet 2022. november 22-ig.

2020-ban az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témákról. A most elkészült kiadvány áttekintést ad a 2020-as kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

A tanulmányok finanszírozásához rendelkezésre álló pénzügyi források fontos tényezők a felsőoktatáshoz való hozzáférés terén. Különösen a hátrányos helyzetű hallgatók esetében érzékeny kérdés a megfelelő források rendelkezésre állása. A kormányok egyik legfőbb kihívása, hogy fenntartható megoldást találjanak a felsőoktatás finanszírozására, miközben garantálják a megfelelő feltételeket a hallgatók számára a felsőoktatásban való részvételhez.

A nemzeti szakpolitikák fontos eszközei ezen a területen a hallgatói díjak és a támogatási rendszerek, ahogy szerepet játszanak a felsőoktatáshoz való hozzáférés támogatásában (vagy eltántorításában), és hatással lehetnek az előrehaladásra és a teljesítési arányokra. Míg a díjak pénzügyi terhet rónak a hallgatókra - ami többé-kevésbé jelentős lehet a díjak jellegétől és mértékétől, valamint a hallgatók és családjaik társadalmi-gazdasági helyzetétől függően -, addig a támogatási intézkedések képesek enyhíteni a tanulás pénzügyi akadályait. A hallgatói díjak és a pénzügyi támogatás kérdése még fontosabb megvitatandó téma 2020-ban - mivel a COVID-19 járvány rendkívül nehéz körülményeket teremtett a hallgatók számára - likviditási problémák, nehéz tanulmányi feltételek, eszközökhöz való hozzáférés stb.

Ez a jelentés bemutatja, hogy a hallgatói díj és támogatási rendszer, beleértve az ösztöndíjakat és hiteleket, hogyan épül egymásra a felsőoktatásban Európa szerte. A jelentés tartalmazza az államilag finanszírozott felsőoktatásban a hallgatók által fizetendő díjakat, a tandíjfizetésre kötelezettek, illetve az az alól felmentett hallgatók körét. Mindezek mellett a jelentés leírja a hitelek és ösztöndíjak formájában elérhető állami támogatások típusát és összegét, valamint - ahol releváns – az adókedvezmények és családi támogatások lehetőségét. Végül, a jelenlegi kiadás felsorolja azokat az adminisztratív és pénzügyi intézkedéseket is, amelyeket a kormányok hoztak annak érdekében, hogy segítsék a hallgatókat a tanulmányaikban való előrehaladásban a világjárvány okozta kihívást jelentő körülmények között.

A jelentés két fő részből áll: egy összehasonlító áttekintésből és egy nemzetenkénti információs adatlapból. Az összehasonlító áttekintés elsősorban az első ciklusú nappali tagozatos hazai hallgatók díjaira és támogatására összpontosít, ugyanakkor bemutatja a tanulmányi ciklusok, a rész-, illetve teljes idejű képzések, valamint a hazai és a külföldi hallgatók közötti különbségeket is. A nemzeti adatlapok részletesebben ismertetik 27 EU tagállam, valamint az Egyesült Királyság, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország nemzeti helyzetét.

Az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa bemutatja a „Méltányosság az iskolai oktatásban Európában" című jelentés főbb megállapításait. A jelentés áttekintést nyújt az oktatási struktúrákról és szakpolitikákról, amelyek befolyásolják az esélyegyenlőséget az iskolai oktatásban. Ezeket a rendszerszintű jellemzőket összekapcsolja a diákok nemzetközi tanulói felméréseken (PISA, PIRLS és TIMSS) nyújtott teljesítményeivel.

Ez a jelentés több mint 35 aktualizált strukturális mutatót tartalmaz a 2019/20-as tanévre vonatkozóan hat szakpolitikai területen: kisgyermekkori oktatás és nevelés , alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ezenkívül rövid áttekintést nyújt az említett szakpolitikai területeken bekövetkezett főbb reformokról a 2014/15-ös tanév kezdete óta. Az EU tagállamait érintő adatok az Oktatási és Képzési Figyelő (Education and Training Monitor) 2020-ban jelentek meg.

A strukturális indikátorok 2020. évi frissítése valamennyi EU-tagállamot, valamint Bosznia és Hercegovinát, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot vonta be.

A bolognai folyamat végrehajtásáról szóló jelentés új kiadása bemutatja a két évtized alatt elért összes előrelépést a mobilitás, a minőségbiztosítás és az elismerés terén. Soha nem látott eredményeket ért el a konvergens diplomaszerkezetek fejlesztése terén az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA), amelyhez az elmúlt húsz évben további országok is csatlakoztak. Ma a felsőoktatásban az összes hallgatói létszám meghaladta a 38 milliót. A jelentés rámutat arra is, hogy a jövőben néhány területen még dolgozni kell, például a szociális dimenziókon és az alulreprezentált csoportok bevonásán, mivel a gondolat, miszerint a felsőoktatásnak a lakosság sokszínűségét kell tükröznie, még messze nem valósult meg.

Ez a jelentés információt nyújt a többségi oktatás struktúrájáról az európai országokban az óvodától a felsőoktatás szintjéig. Országonkénti sematikus diagrammokat, hozzájuk kapcsolódó útmutatót és egy térképet tartalmaz, ez utóbbi bemutatja az alapfokú és alsó középfokú oktatás főbb szervezési modelljeit. Információk az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 ország 43 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Az Eurydice jelen kiadványa rövid összefoglalót nyújt a kötelező oktatás és nevelésben/képzésben kialakított korhatárokról 43 oktatási rendszerre vonatkozóan. A vizsgált oktatási rendszerek az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 országot fedik le (27 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia és Törökország).

A jelentés áttekintést nyújt az oktatási struktúrákról és szakpolitikákról, amelyek befolyásolják az esélyegyenlőséget az iskolai oktatásban. Ezeket a rendszerszintű jellemzőket összekapcsolja a diákok nemzetközi tanulói felméréseken (PISA, PIRLS és TIMSS) nyújtott teljesítményeivel
A jelentés az alábbi oktatási rendszerjellemzőket vizsgálja: részvétel a kisgyermekkori oktatásban és nevelésben, iskolafinanszírozás, differenciálás és iskolatípusok, iskolaválasztás, felvételi eljárások, tanulási útvonal szerkezetek, évfolyamismétlés, iskolai autonómia, elszámoltathatóság, hátrányos helyzetű iskolák támogatása, gyengén teljesítő diákok és és tanulási lehetőségeik.

A tanárok tudása és készségei, az elhivatottságuk és a minőségi iskolai vezetés elengedhetetlen elemek az oktatásban a magas színvonalú eredmények eléréséhez. A COVID-válság rávilágított a feladatok széles körére és arra, hogy mind a tanárok, mind pedig az iskola vezetőinek erős elkötelezettsége szükséges a minőségi oktatás biztosításához, különösen a kedvezőtlen körülmények között. A tanárok javadalmazása és karrierlehetőségei lényeges szakpolitikai kérdések a legmagasabban képzett diplomások és a legjobb tanárok pályán tartásához

Ez a jelentés az a pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetését elemzi a 2018/2019-es tanévre vonatkozóan az Erasmus+ országokban.

Az összehasonlító áttekintés megvizsgálja a kezdő tanárok törvényben előírt fizetéseit, valamint a bérek növekedésének lehetőségeit egész pályafutásuk során. Ezenkívül kitér az oktatási szintek közötti fizetési különbségekre, amelyek általában a különböző képesítési követelményekhez kapcsolódnak. Általában az óvodapedagógusok kevesebbet, a középiskolai tanárok pedig többet keresnek, habár egyes európai országokban az összes pedagógus egyforma fizetést kap.

A tanárok vásárlóereje általában meglehetősen stabil maradt az elmúlt években, de néhány viszonylag alacsony fizetési szinttel rendelkező közép- és kelet-európai országban lényegesen javult. Az elemzés áttekintést nyújt az iskolavezetők javadalmazásáról, és arról, hogy jövedelmük hogyan változhat az iskola méretétől függően.

A jelentés továbbá széleskörű információt nyújt a fizetésekről és pótlékokról nemzeti adattáblákban. Az adatokat az Eurydice és OECD/NESLI hálózatok közösen gyűjtötték.

Elgondolkodott már azon, hogyan épült fel a felsőoktatási tanév rendje, különösen azt követően, hogy a COVID-19 milyen nagy hatással volt a felsőoktatási rendszerre? Az akadémiai naptár bemutatja, hogyan épül fel 37 európai országban a 2020/2021-es felsőoktatási tanév (tanév kezdete, szemeszterek hossza, ünnepek és vizsgaidőszakok). A kiadvány kiemeli az egyetemi és nem egyetemi tanulmányi programok közötti különbségeket is.

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Az Eurydice jelen kiadványa választ ad erre a kérdésre. A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tudta, hogy Dániában és Finnországban kezdődik leghamarabb a tanév? A tanítási napok száma pedig 165 naptól (Albánia) 200 napig (Dánia és Olaszország) terjed.

Általánosságban elmondható, hogy a tanítási napok száma ugyanannyi az alap- és középfokú oktatásban, de előfordul néhány kivétel: Franciaországban, valamint Albániában (középfokú oktatás felső tagozataiban), Görögországban (középfokú oktatásban a tanítási napok a vizsga napokkal együtt), Romániában és Szerbiában a tanítási napok száma magasabb a középfokú oktatásban, mint az alapfokú oktatásban.

A jelentés összehasonlító ábrákon keresztül szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 37 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia és Törökország).

2019-ben az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témákról. A most elkészült kiadvány áttekintést ad a 2019-es kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

Az Eurydice „Mobilitási eredménytábla: Felsőoktatási háttérjelentés 2018/19" támogatja az Európai Bizottság mobilitási eredménytábláját, amely az Európai Unió Tanácsának a fiatalok tanulási mobilitását elősegítő, a „Mozgásban az ifjúság" című 2011. évi ajánlására épít. A mobilitási eredménytábla célja, hogy keretet biztosítson az európai országok által a tanulási mobilitás előmozdítása és az akadályok elhárítása terén elért eredmények nyomon követésére. A felsőoktatásra és a szakképzésre egyaránt kiterjed - az utóbbiakra vonatkozó mutatókat a Cedefop dolgozta ki.

Három évvel az első kiadás után jelent meg az Eurydice felsőoktatási háttérjelentésének második kiadása, amely frissített háttérinformációt tartalmaz hat összetett mutatóhoz: tájékoztatás és tanácsadás, idegen nyelvi felkészítés, ösztöndíjak és kölcsönök hordozhatósága, hátrányos helyzetű tanulók bevonása, tanulási eredmények elismerése, valamint a képesítések automatikus elismerése. A 2018/19-es évre vonatkozó információt az Eurydice nemzeti egységei szolgáltatták, és az EU 28 tagállamára, valamint Albániára, Bosznia és Hercegovinára, Svájcra, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra vonatkoznak.

A mobilitási eredménytábla összes mutatóját online platformon teszik közzé, dinamikus térképekkel kiegészítve, így lehetővé válik a felhasználó számára, hogy egy pillanat alatt megértse az európai tanulási mobilitás szakpolitikai környezetét.

EURYDICE KISFILM A DIGITÁLIS OKTATÁSRÓL EURÓPÁBAN

„Az iskolai digitális oktatás Európában” című Eurydice kiadványhoz kötődően az Oktatási Hivatal, mint az Eurydice Hálózat hazai közreműködője konferenciát szervezett.  A kisfilm a kiadványt és az eseményt mutatja be.

EURYDICE DIGITÁLIS OKTATÁS KONFERENCIA – BUDAPEST, 2019. NOVEMBER 7.

Az Oktatási Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 2019. november 7-én konferenciát szervez Eurydice Digitális Oktatás címmel. A rendezvény középpontjában az Eurydice hálózat „Digitális oktatás az európai iskolákban" című 2019-ben megjelent kiadványa áll.

A konferenciával és a kiadvánnyal kapcsolatos információk itt érhetők el >>

Ez a jelentés több mint 35 aktualizált strukturális mutatót tartalmaz a 2018/19-es tanévre vonatkozóan az oktatáspolitikáról hat területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ezenkívül rövid áttekintést nyújt az említett szakpolitikai területeken bekövetkezett főbb reformokról a 2014/15-ös tanév kezdete óta. Az EU tagállamait érintő adatok az Education and Training Monitor 2019– ban jelentek meg.

A strukturális indikátorok 2019. évi frissítése valamennyi EU-tagállamot, valamint Bosznia és Hercegovinát, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot vonta be.

Ez a jelentés információt nyújt a többségi oktatás struktúrájáról az európai országokban az óvodától a felsőoktatás szintjéig a 2019/2020-as tanévre vonatkozóan. Országonkénti sematikus diagrammokat, hozzájuk kapcsolódó útmutatót és egy térképet tartalmaz, ez utóbbi bemutatja az alapfokú és alsó középfokú oktatás főbb szervezési modelljeit. Információk az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 ország 43 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Az Eurydice jelen kiadványa rövid összefoglalót nyújt a kötelező oktatás és nevelésben/képzésben kialakított korhatárokról 43 oktatási rendszerre vonatkozóan. A vizsgált oktatási rendszerek az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 országot fedik le (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak Macedónia és Törökország).

Ez a jelentés az óvodai, általános -és középiskolai pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetését elemzi 42 európai oktatási rendszerben a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan.

A jelentés bemutatja a törvényben előírt fizetések főbb változásait az elmúlt három évben, és összehasonlítja a tanárok tényleges átlagfizetését (beleértve a pótlékokat és a további kiegészítő kifizetéseket is) az egy főre jutó GDP-vel és a többi felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló keresetével.

A jelentés továbbá széleskörű információt nyújt a fizetésekről, pótlékokról és további kiegészítő kifizetésekről nemzeti adattáblákban. Az adatokat az Eurydice és OECD/NESLI hálózatok közösen gyűjtötték.

Ez a kiadvány áttekintést nyújt az Európában jelenleg alkalmazott szakpolitikákról, amelyek támogatják a regionális vagy kisebbségi nyelvek iskolai oktatását. Bemutatja a hivatalos dokumentumokban szereplő regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos hivatkozásokat. Ismertt néhány a regionális vagy kisebbségi nyelvek tanítására vonatkozó, jelenlegi, különböző európai oktatási rendszerben érvényre jutó szakpolitikai irányt és intézkedést.
A jelentés néhány EU finanszírozású projekt és kezdeményezés áttekintésével zárul, amelyek támogatják a regionális vagy kisebbségi nyelvek iskolai oktatását Európában.

Az akadémiai naptár bemutatja, hogyan épül fel 38 európai országban a 2019/2020-as felsőoktatási tanév (tanév kezdete, szemeszterek hossza, ünnepek és vizsgaidőszakok). Az
egyetemi és nem egyetemi tanulmányi programok közötti különbségek is kiemelésre került.

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban.
A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Magában foglalja az alap- és a középfokú oktatást, és összehasonlító ábrákon szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak Macedónia és Törökország).

Ez az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Kisgyermekkori nevelés és gondozás kulcsadatai Európában" című 2019-es kiadvány főbb megállapításait mutatja be.

A kisgyermekkori nevelés és gondozás európai politikai hátterének rövid bemutatása után a kiadvány tájékoztat a hozzáférés biztosítását szolgáló főbb szakpolitikai intézkedésekről. Ismerteti, hogy mely országok mely kortól kezdve biztosítanak helyet a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. A rövid jelentés bemutatja, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás hol érhető el ingyenesen, és mely országokban fizetik érte a legmagasabb díjakat a szülők. Az otthoni ellátás támogatását és a vele kapcsolatos szabályozást is bemutatja.

Az összefoglaló célja, hogy egy áttekintő képet adjon a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerek minőségéről, az irányítással, a dolgozókkal, a képesítési követelményekkel és az oktatási tartalommal kapcsolatos információt tartalmazva. Az összefoglaló kitér az általános iskolai oktatásra történő felkészítéssel, átmenettel kapcsolatos intézkedésekre és a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerek minőségének ellenőrzésére.

Ez az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Az iskolai digitális oktatás Európában" című kiadvány főbb megállapításait mutatja be. A kiadvány négy fő fejezete összehasonlító adatokat nyújt a jelenlegi, Európában érvényes iskolai digitális oktatáspolitikákról a döntéshozók, a kutatók és az oktatási közösség részére. A kiadvány mellékletei országonként specifikus információt mutatnak be az iskolai tantervekről, a tanárok kompetencia-keretrendszeréről, a szakpolitikai stratégiákról és az iskolai digitális oktatást támogató szervezetekről.

Elismerve az iskolai oktatás kulcsfontosságú szerepét a fiatalok felkészítésében a technológia-vezérelt világra, ez a jelentés rávilágít a digitális oktatás két különböző, de egymást kiegészítő nézőpontjára: egyrészről a tanulókra és tanárokra vonatkozó digitális kompetenciák fejlesztésére, másrészt a különböző technológiák pedagógiai célú használatára a tanulás és a tanítás támogatása, fejlesztése és átalakítása érdekében.

A jelentés indikátorokat fogalmaz meg a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztéséről az iskolai tantervek és a tanár-specifikus digitális kompetenciák segítségével, a diákok digitális kompetenciáinak értékeléséről és általában az értékelésről, amelyhez digitális eszközt használnak, továbbá a digitális oktatás stratégiai megközelítéséről, és az iskolákat a témában támogató szakpolitikákról .

A kiadvány négy fő fejezete összehasonlító információt nyújt a jelenlegi, Európában érvényes iskolai digitális oktatáspolitikákról a döntéshozók, a kutatók és az oktatási közösség részére. A kiadvány mellékletei országonként specifikus adatokat mutatnak be az iskolai tantervekről, a tanárok kompetencia-keretrendszeréről, a szakpolitikaistratégiákról és az iskolai digitális oktatást támogató szervezetekről.

Egyre inkább elismerik, hogy az egész életen át tartó tanulás és fejlődés alapját az alapfokú oktatás előtti, kisgyermekkori nevelés jelenti. A „Kisgyermekkori nevelés kulcsadatai Európában" második kiadása bemutatja a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlásban meghatározott kulcsfontosságú területeken elért eredményeket.

Ez a jelentés indikátorokkal szolgál a kisgyermekkori neveléssel kapcsolatos területekről, kitér a irányítás, a hozzáférés, a dolgozók, nevelési irányelvek valamint az értékelés és az ellenőrzés főbb kérdéseire. Bemutatja a gyermekközpontú megközelítést, különös figyelmet fordítva a különböző szakpolitikai területek összefonódására. A jelentés kifejti az inklúzió fontosságát az oktatásban és nevelésben, amely a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési rendszerekben az egyik legjobb módszer a társadalmi méltányosság és egyenlőség növelése érdekében.

Az első rész összehasonlító elemzést szolgáltat a politikai döntéshozók, kutatók és szülők részére a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési rendszerek szakpolitikájáról Európában, a második rész pedig áttekintést nyújt ezen rendszerek főbb nemzeti jellemzőiről, a rendszer felépítését bemutató diagrammal.

A jelentés tárgyköre széles, a központi és helyi ellátásokat a magán és az állami szektorra kiterjedően az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra nézve (43 oktatási rendszer) tartalmazza. Így az Európai Unió 28 tagállama, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország oktatási rendszereit foglalja magában.

Az Európai Unió Tanácsa 2020-ig célként határozta meg az olvasás, a matematika és a természettudományos tantárgyak alulteljesítési arányának 15% alá csökkentését a 15 évesek körében. Hogyan fogják az európai országok elérni ezt?

A tanulási folyamat egyik kulcseleme a diákok számára rendelkezésre álló tanítási idő. Valójában nemcsak az oktatás minősége, hanem a tanuláshoz rendelkezésre álló idő is pozitív hatással lehet a diákok tanulási folyamatára.

A jelentés 43 európai oktatási rendszerben a tankötelezettség éveire ajánlott minimális oktatási időt mutatja be a 2018/2019-es tanévre vonatkozóan.

A jelentés külön figyelmet fordít az olvasás, az írás és irodalom, a matematika, a természettudományok és a társadalomtudományok tanítási idejére.

A kiadvány bemutatja, hogy az olvasás, írás és irodalom az a tantárgyterület, amely a tanítási idő legnagyobb részét teszi ki, különösen az alsó tagozatos oktatásban. A matematikáé az oktatási idő második legnagyobb része. A matematika részaránya a középfokú oktatásban csökken más tárgyak, így például a természettudományi tárgyak javára.

Az összehasonlító elemzésen túl a jelentés országonként és tantárgyterületenként mutatja be diagramok segítségével az adatokat, amelyeket az Eurydice és az OECD NESLI hálózatok közösen gyűjtöttek. Az Eurydice Hálózat több mint két évtizede gyűjti, évente frissíti, és 2010 óta teszi elérhetővé a tanítási időre vonatkozó adatokat.

2018-ban az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témákról. A most elkészült kiadvány áttekintést ad a 2018-as kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

A jelentés a menekültválságra reagál és célja annak felmérése, hogy a nemzeti rendszerek milyen választ adnak a menedékkérők és a menekültek érkezésére a felsőoktatásban. A menekültek részéről erőteljes kereslettel lehet számolni, sokan saját hazájukban már korábban beiratkoztak egyetemi programokba.

A jelentés két fő részre oszlik. Az első rész vándorlási folyamatokra vonatkozó indikátorok együttesét mutatja be, amelyek a jelentés hátterét képezik. A második rész az első részre építve áttekintést nyújt az európai országokban létező szakpolitikáról, stratégiákról és intézkedésekről, amelyek a menedékkérők és a menekültek felsőoktatásba történő beilleszkedését segítik. Habár a legtöbb országban nincs konkrét politikai megközelítés, jó gyakorlat megtalálható néhány rendszerben olyan területeken, mint például a nem dokumentált képesítések elismerése, a nyelvtanulás támogatása, a pénzügyi támogatás és a személyes tanácsadási szolgáltatások.

Ez az Eurydice jelentés azt vizsgálja, hogy Európában felső irányítási szinten mit tesznek a bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolákba történő beilleszkedésének elősegítésére.
A jelentés összehasonlító képet mutat be az országos szintű szakpolitikákról és intézkedésekről, amelyek célja az újonnan érkezett bevándorló tanulók iskolákban történő elhelyezése és a velük kapcsolatos különböző kérdések kezelése. Mélyebb elemzést nyújt néhány olyan kulcsfontosságú szakpolitikai lépésről, amely lehetővé teszi az iskolák számára, hogy különféle nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező diákokat fogadjanak, és tanulásuk, valamint fejlődésük ösztönzése érdekében figyelembe vegyék a diákok szociális és érzelmi igényeit.

A jelentés elsősorban az általános iskolai és a középfokú oktatással, valamint az iskolarendszerű alapszintű szakképzéssel kapcsolatos jogszabályokra és ajánlásokra fókuszál. Az I. rész az országokra kiterjedő összehasonlító elemzést nyújt az újonnan érkezett bevándorló diákok iskolákban való elhelyezését meghatározó hatályos szabályozásról és intézkedésekről (a 2017/2018-as referenciaévben), illetve bemutatja, hogy az iskolák hogyan közelítik meg az ezekkel kapcsolatos különféle kérdéseket. A II. rész tíz kiválasztott oktatási rendszer szabályozási környezetét elemzi két fő dimenzió mentén: a sokszínűség gondozásának módja és a bevándorló diákok jóléte. A jelentés bemutatja az átfogó szakpolitikai megközelítéseket, egyforma hangsúlyt fektetve a sokszínűségre és a jólétre.

Az információ 42 oktatási rendszerre terjed ki, beleértve a 28 EU tagállamot, valamint Bosznia-Hercegovinát, Svájcot, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát és Törökországot.

Az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolai beilleszkedésének támogatása Európában: nemzeti szakpolitika és intézkedések" című jelentés főbb megállapításait mutatja be. Az adatok a 2017/2018-as tanévre vonatkozó meglévő jogszabályok és ajánlások alapján készültek, amelyeket az Eurydice Hálózat gyűjtött össze 42 oktatási rendszerről.