Az Eurydice Hálózat

Strukturális mutatók az európai oktatási és képzési rendszerek nyomon követéséhez – 2022

A kiadvány több mint 20 kulcsfontosságú strukturális mutató nyomán elemzi a kisgyermekkori nevelés és gondozás oktatáspolitikáját, az alapkészségek terén elért eredményeket, az oktatásból és képzésből való korai iskolaelhagyást, valamint a felsőoktatást. A kötet rövid áttekintést nyújt a szakpolitikai területeken végrehajtott főbb reformokról a 2014/15-ös köznevelési és felsőoktatási tanévtől kezdve.

A jelentés először tartalmaz egy olyan digitális nevelést vizsgáló indikátoregyüttest, amely kiemeli a kulcsfontosságú támogató szakpolitikákat, amelyek előmozdítják a digitális kompetenciafejlesztést Európa iskoláiban. A mutatók köre az Európai Bizottság 2021–2027-es digitális oktatási cselekvési tervében megfogalmazott stratégiai prioritásokon alapszik.

A strukturális mutatók adatainak 2022-es frissítése kiterjed az összes uniós tagállamra, valamint Albániára (csak a digitális kompetencia tekintetében), Bosznia-Hercegovinára, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra.

A tanév rendje az alap- és középfokú (általános programú) oktatásban Európában – 2022/2023

A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, valamint az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról az alap- és középfokú, általános programtervű oktatásban.

Az adatok lefedik annak a 37 országnak az alapfokú és általános középfokú oktatását, amelyek részt vesznek az EU Erasmus+ programjában (ezek, a 27 tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország).

Ez a jelentés ábrákba szerkesztett információkat mutat be az európai országok oktatási rendszereinek szerkezetéről, az iskola előtti oktatástól egészen a felsőoktatásig. A publikáció országszintű diagramokat tartalmaz, továbbá útmutatókat a diagramok értelmezéséhez, valamint az alap- és alsó középfokú oktatás főbb szervezeti modelljeit bemutató európai térképet. Az adatok az Erasmus+ programban részt vevő 37 ország 39 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Ez a kiadvány az európai kötelező oktatás, nevelés és képzés időtartamára összpontosít. Bemutatja az a tipikus kezdő és kilépő tanulói életkort, és megkülönbözteti a nappali és nem nappali kötelező oktatás és képzés fogalmát. Az információ 39 európai oktatási rendszerről érhető el, amelyek 37 országot fednek le az EU Erasmus+ programjában.

Pedagógusok és intézményvezetők fizetése és juttatásai Európában – 2020/2021

A tanárok javadalmazása és karrierkilátásai szerves részét képezik azoknak a politikáknak, amelyek célja a legjobb jelöltek szakmába vonzása és szakmában tartása. Jól fizetik a tanárokat Európában? Milyen kilátásaik vannak a fizetésemelésre karrierjük során? Nőtt vagy veszített a pedagógusi fizetések vásárlóereje az elmúlt években? Ez a jelentés a pedagógusok keresetének összetételét és különbségeit mutatja be az Eurydice hálózat országaiban.

A kötet emellett tájékoztatást nyújt a jogszabály szerinti és tényleges fizetésekről, valamint a pedagógusok és intézményvezetők egyéb juttatásairól. Továbbá elemzi a teljes tanári pálya fizetési perspektíváját.

Az összehasonlító részhez használt országspecifikus információs lapok és adatok nyílt adatformátumban elérhetők.

A tanulók iskolai informatikai oktatása elengedhetetlen ahhoz, hogy minden állampolgár elsajátítsa azokat az alapvető ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy részt vegyen a világ digitális fejlődésében. Ezenkívül a digitális gazdaságnak, amelynek kulcsszerepe van az európai világjárványból való kilábalásban, digitálisan hozzáértő polgárokra és munkavállalókra van szüksége.

Az informatika még viszonylag új tudományág az iskolai oktatásban, és a kapcsolódó iskolai tantárgyak neve és fókusza európai országonként eltérő. A meglévő kompetencia- és tantervi keretek, valamint a kapcsolódó tanulási eredmények elemzése az iskolai tantervekben Európa-szerte hozzájárulhat a kölcsönös megértés és az összehasonlíthatóság kialakításához.

Ez a jelentés azokat a tantárgyakat vizsgálja, amelyek az alap- és középfokú oktatásban 37 európai országban (39 oktatási rendszerben) tartalmazzák az informatikához kapcsolódó tanulási eredményeket. Ezenkívül vizsgálja a tantárgyak tanárainak képzettségi szintjét, valamint a számukra elérhető képzési programokat és egyéb támogató intézkedéseket.

Tanítás és tanulás az európai iskolákban a Covid-19 világjárvány idején

Európa-szerte súlyosan érintették az iskolákat és a tanulókat az országokban a COVID-19 világjárvány terjedésének korlátozására hozott intézkedések. Míg a teljes iskolabezárások meglehetősen ritkák voltak és viszonylag rövid ideig tartottak, a távoktatásra vagy a vegyes tanulási formákra való gyors áttérés nagy különbségeket tárt fel az országok között a digitalizáció szintjei, valamint az iskolák, tanárok és tanulók digitális képességei között.

A felsőoktatási tanév rendje Európában – 2022/2023

A felsőoktatási tanév naptára országos adatokat tartalmaz a tanév felépítéséről (tanév kezdete, szemeszterek hossza, tanítási szünnapok és vizsgaidőszakok). Az egyetemi és nem egyetemi képzési programok közötti különbségekre is rámutat a jelentés. A kötet 37 országra vonatkozóan tartalmaz információt az adott tanévről.

A teljesítmény és a motiváció növelése a iskolai matematika és természettudományok tanulásában

Gyorsan változó és technológia által vezérelt társadalmunkban a matematikai és természettudományos oktatás kulcsfontosságú, hogy a gyermekek és fiatalok rendelkezzenek a szükséges készségekkel, ismerettel és gondolkodásmóddal ahhoz, hogy felelős és aktív állampolgárok lehessenek. Annak ellenére, hogy az Európai Oktatási Térségben hangsúlyt helyeznek a számolásra és a természettudományos műveltségre, az alapvető teljesítményszintet el nem érő tanulók aránya továbbra is jelentősen meghaladja a kitűzött 15%-os maximum célértéket.

Ez a jelentés azt vizsgálja, mit tesznek az országok Európa-szerte a diákok motivációjának erősítése, teljesítményük növelése és a matematika, valamint a természettudományok terén lemaradók támogatása érdekében. A kötet bemutatja az Eurydice hálózat által 39 európai oktatási rendszer vonatkozó nemzeti szakpolitikáiról és jogszabályairól összegyűjtött kvalitatív adatokat, valamint számos tanulói mérés kvantitatív adatát is ismerteti. Az eredmények rávilágítanak a megfelelő oktatási idő meghatározásának, az időben történő tanulás támogatásának, a szaktanári képzések biztosításának és a tanulók teljesítményének szisztematikus nyomon követésének fontosságára is. Számos példa illusztrálja, hogy a matematika és a természettudományok tantervei hogyan segíthetik elő a reflexiót, és hogyan kapcsolódhatnak a tanulók mindennapi életéhez.

A méltányosság és a befogadás felé az európai felsőoktatásban

Ez az Eurydice-jelentés az európai felsőoktatásban a méltányosság és a befogadás témájára összpontosít. A jelentés elemzi az európai felsőoktatási rendszerek jelenlegi helyzetét azon tíz alapelv és ajánlás szerint, amelyet – a szociális dimenzió javítása iránti elkötelezettség előmozdítása érdekében követendő irányelvként – valamennyi EHEA-ország elfogadott.

Tíz fejezetből áll, amelyek egy-egy alapelvvel foglalkoznak. Minden fejezet a vonatkozó teljes alapelv és a hozzá tartozó útmutató kifejtésével kezdődik. Ezt követően rövid magyarázat található arról, hogy az egyes alapelvek és iránymutatások hogyan kapcsolódnak a méltányossághoz, az érintett módszertani kihívásokat és kiválasztott mutatókat. Végül az összegyűjtött adatokat többnyire térkép formájában jelenítik meg. Az egyes fejezetek végén található eredménytábla összefoglalja, hogyan teljesítenek az európai országok az adott irányelvek implementálásának terén. Ez világos, átlátható képet ad az olvasónak arról, hogy az európai rendszerekben jelenleg milyen szintű figyelmet fordítanak a méltányosságra és a befogadásra a felsőoktatásban.

Végül egy befejező fejezet összefoglalja a jelentés főbb megállapításait. A jelentés elsődleges forrását a 36 európai ország 38 oktatási rendszerét képviselő Eurydice nemzeti egységeitől gyűjtött, a 2020/2021-es tanévre támaszkodó legfelső szintű szabályozásokkal és szakpolitikával kapcsolatos információk képezik.

A matematika és a természettudományok oktatása -
Szakmai nap az Eurydice kiadványáról

Az Oktatási Hivatal 2022. november 30-án szakmai napot szervezett az Eurydice   A matematika és a természettudományok oktatása című kiadványának megjelenése kapcsán.

A szakmai napon délelőtt négy előadást hallgathattak meg a részt vevő pedagógusok.

Horváth Anna, az Eurydice Hálózat brüsszeli központjának elemző munkatársa, a hivatkozott kiadvány koordinátora a matematika és a természettudományok témájában mutatta be a teljesítmény, a motiváció és a tanulás támogatását európai nézőpontból, a magyar adatokat nemzetközi kontextusba helyezve.

A természettudományi területről Csorba F. László, a matematika területéről pedig dr. Dancsó Tünde, az Oktatási Hivatal Tantervfejlesztési Osztály munkatársai hoztak szemléltető példákat, kiemelve a kiadvány vonatkozó részeit.

A terület méréseiről Ostorics László, az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást.

A délutáni kerekasztal-beszélgetés során az előadók a jelenlévőkkel a motiváció az oktatásban témakörét járták körül, kitérve arra, hogy az Eurydice kiadványa hogyan segítheti ebben a tanárokat, majd válaszoltak a jelenlévők délelőtti előadásokhoz kapcsolódó kérdéseire.

2021 - Eurydice kiadványok

2021-ben az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témában. Ez a kötet áttekintést nyújt a 2021-es kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

Strukturális indikátorok az európai oktatási és képzési rendszerek nyomon követéséhez – 2021

A legfrissebb kiadás az oktatáspolitika több mint 20 kulcsfontosságú strukturális mutatóját elemzi négy területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, eredmények az alapkészségek területén, korai iskolaelhagyás, valamint felsőoktatás. A kiadvány ezenkívül rövid áttekintést nyújt a 2014/15-ös tanév kezdete óta ezeken a szakpolitikai területeken végrehajtott főbb reformokról. Az Oktatási és Képzési Monitor 2021-be is bekerültek az Európai Unió tagországait érintő információk.

A strukturális mutatók 2021-es frissítése kiterjed az összes uniós tagállamra, valamint Bosznia-Hercegovinára, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra.

A tanárok és az intézményvezetők fizetése és pótlékai Európában 2019/20

Jól fizetik a tanárokat Európában? Milyen kilátásaik vannak a fizetésemelésre karrierjük előrehaladtával? Növekedett, vagy kevesebb lett a tanárok vásárlóereje az elmúlt években?

A tanárok javadalmazása és karrierkilátásai a szakpolitikák azon szerves részeit képezik, amelyek képesek a legjobban képzett diplomásokat a tanári pálya felé vonzani és a legjobb tanárokat megtartani. A jelentés bemutatja a tanárok keresetének összetételét és kereseti különbségeit az Erasmus+ országokban. A jelentés egy összehasonlító elemzést, valamint nemzeti adatlapokat tartalmaz, amelyek részletes információval szolgálnak a tanárok és iskolaigazgatók pótlékairól és egyéb kiegészítő juttatásaikról.

Az összehasonlító áttekintés a pályakezdő pedagógusok törvényi alapon számolt fizetését, valamint a fizetés emelkedésének mértékét vizsgálja pályafutásuk során. Ezenkívül kitér az oktatási szintek közötti fizetési különbségekre, amelyek általában a különböző képesítési követelményekhez kapcsolódnak. Általában az óvodapedagógusok kevesebbet, a középiskolai tanárok pedig többet keresnek, habár egyes európai országokban az összes pedagógus egyforma összegű fizetést kap.

A jelentés országlapokat tartalmaz, amelyek a tanárok és iskolaigazgatók fizetésére és juttatásaira vonatkozó adatokat szemléltetik az egyes oktatási rendszerekben.

Az adatokat az Eurydice és OECD/NESLI hálózatok közösen gyűjtötték.

Az európai oktatási rendszerek felépítése 2021/2022: sematikus ábrák

Ez a jelentés információt nyújt az oktatási rendszerek felépítéséről az európai országokban az óvodától a felsőoktatás szintjéig. Országonkénti sematikus diagrammokat, hozzájuk kapcsolódó útmutatót és egy térképet tartalmaz, ez utóbbi bemutatja az alapfokú (ISCED 1) és alsó középfokú (ISCED 2) oktatás főbb szervezési modelljeit. Információk az EU Erasmus+ programjában résztvevő 37 ország 39 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Kötelező oktatás és nevelés Európában – 2021/2022

Az Eurydice jelen kiadványa rövid összefoglalót nyújt a kötelező oktatás és nevelés időtartamáról 39 oktatási rendszerre vonatkozóan. A vizsgált oktatási rendszerek az EU Erasmus+ programjában résztvevő 37 országot fedik le (27 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia és Törökország).

A nappali tagozatos tankötelezettség azt az időszakot jelenti, amely alatt minden tanulónak kötelező nappali tagozaton részt vennie oktatásban/képzésben.

Felnőttképzés Európában: A készségek és képesítések megszerzéséhez vezető inkluzív utak kialakítása

Ez az Eurydice-jelentés az európai felnőttoktatásra és -képzésre ad kitekintést. Vizsgálja az egész életen át tartó tanulás előmozdításának jelenlegi megközelítéseit, különös hangsúlyt fektetve azokra a politikákra és intézkedésekre, amelyek az alacsony szintű készségekkel és képesítéssel rendelkező felnőtteket támogatják a tanulási lehetőségekhez való hozzáférésben. A felnőttoktatáshoz és -képzéshez kapcsolódó kvantitatív mutatóktól kiindulva (1. fejezet) a jelentés megvizsgálja az érintettpolitikák és intézkedések koordinálására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket és irányokat (2. fejezet). Ezután országokon átívelő áttekintést ad azokról az államilag támogatott programokról, amelyek lehetőséget kívánnak biztosítani a felnőtteknek készségeik és képesítéseik továbbfejlesztésére (3. fejezet). A jelentés foglalkozik a pénzügyi támogatás kérdésével is, különös figyelmet fordítva az alacsony képzettségi szinttel rendelkező csoportok pénzügyi ösztönzésére (4. fejezet). A rugalmas tanulási utak elérésének megközelítései egy másik vizsgálati területet képeznek (5. fejezet). Ezt követi a nem formális és informális tanulás elismerésére és validálására vonatkozó rendelkezések elemzése (6. fejezet). A jelentés végül megvizsgálja, hogy a figyelemfelkeltő és tájékoztatási tevékenységek (7. fejezet) és a segítő szolgáltatások (8. fejezet) mennyiben támogatják a rendelkezésre álló tanulási lehetőségeket. A jelentés elsődleges forrása az Eurydice Nemzeti Egységeitől gyűjtött szakpolitikai információk, amelyek 37 európai ország 42 oktatási és képzési rendszerét képviselik. Ezeket az adatokat más szervezetek, köztük a Cedefop, az Eurostat és az OECD által szolgáltatott minőségi és mennyiségi adatokkal egészítették ki.

A tanév rendje az alap- és középfokú általános orientációjú oktatásban Európában – 2021/2022

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban?

Az Eurydice jelen kiadványa választ ad erre a kérdésre. A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tudta, hogy Dániában és Németországban kezdődik leghamarabb a tanév? A tanítási napok száma pedig 165 naptól (Albánia) 200 napig (Dánia és Olaszország) terjed.

Általánosságban elmondható, hogy a tanítási napok száma azonos az alap- és középfokú oktatásban, de előfordul néhány kivétel: Franciaországban és Szerbiában (mindkettő a felső középfokú oktatásban –ISCED 3- tér el), Litvániában és Romániában például magasabb a tanítási napok száma az (alsó és felső) középfokú oktatásban, mint az alapfokú oktatásban (ISCED 1).

A jelentés összehasonlító ábrákon keresztül szemlélteti a főbb pontokat.

Az adatok lefedik annak 37 országnak az alapfokú és általános középfokú oktatását, amelyek részt vesznek az EU Erasmus+ programjában (ezek, a 27 tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország).

A felsőoktatási tanév rendje Európában – 2021/2022

Elgondolkodott már azon, hogyan épült fel a felsőoktatási tanév rendje, különösen azt követően, hogy a COVID-19 milyen nagy hatással volt a felsőoktatási rendszerre?

Ez a kiadvány az országos adatok alapján bemutatja, hogyan épül fel 37 európai országban a 2020/2021-es felsőoktatási tanév (tanév kezdete, szemeszterek hossza, ünnepek és vizsgaidőszakok). A kiadvány kiemeli az egyetemi és nem egyetemi tanulmányi programok közötti különbségeket is.

Ajánlott éves oktatási idő a nappali tagozatos kötelező oktatásban Európában 2020/21

A hatékony tanulás sok tényezőtől függ, de kétségtelen, hogy a tanulók számára rendelkezésre álló oktatási idő kulcsszerepet játszik a tanulási folyamatukban. Az oktatás minősége és az iskola utáni tanulásra fordítható idő mellett az egy-egy tudományágra fordítható tanítási idő növelése elősegítheti a tanulók érdeklődésének felkeltését az adott tantárgy iránt, és pozitív hatással lehet a tanulók teljesítményére. Sőt, a megnövekedett tanítási idő és a tanulói teljesítmény közötti pozitív kapcsolat még jobban érzékelhető, ha egyéb támogató intézkedések is kísérik, és azok a hátrányos helyzetű tanulókra irányulnak.

Ez a jelentés az ajánlott minimális oktatási időt elemzi a nappali tagozatos, kötelező általános oktatásban, 37 európai országban. Az adatok 39 oktatási rendszer felelős szervei által a 2020/21-es évre nézve, a kötelező tantervre vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményekre vonatkoznak. Különös figyelmet fordítanak négy fő tématerületre: olvasás, írás és irodalom; matematika; természettudományok; társadalomtudományok. Az elemzés azt mutatja, hogy az éves minimális tanítási idő az oktatás szintjével nő, és az országok közötti különbségek kevésbé jelentősek ennek emelkedésével. Alapfokú szinten a legtöbb országban az olvasás, az írás és az irodalom áll a középpontban (a teljes oktatási idő körülbelül 25%-a), míg a középfokú oktatásban a matematika és a természettudományok oktatása ugyanolyan fontossá válik.

Tanárok Európában
Karrierek, Fejlődés és Jólét

A tanárok alapvető szerepet játszanak a tanulási folyamatban, és abban is, hogy minden diák számára termékeny tapasztalattá, élménnyé tegyék azt. A világjárvány, és a szemtől-szemben történő tanulásról a távoktatásra történő gyors átmenet még jobban rávilágított a tanárok alapvető hozzájárulására társadalmainkhoz. Azt látjuk, hogy egyrészt az új igények, elvárások és új felelősségi körök mentén a tanári szerep változik, másrészt a pedagógusi szakma már évek óta hivatási válságon megy keresztül. A nemzeti és európai politikai döntéshozók megoldásokat dolgoztak és dolgoznak ki a tanárhiány hatásainak enyhítésére és az oktatás magas színvonalának fenntartására. Ez a jelentésaz alsó középfokú tanárokra (ISCED 2) összpontosít, és tényeket biztosít mind a szakpolitikákról, mind a gyakorlatról, ezzel hozzájárulva a vonatkozó kérdések megvitatásához. A kötet a nemzeti jogszabályokból nyert Eurydice-adatokat egyesíti az OECD Tanítási és Tanulási Nemzetközi Felméréséből (TALIS) származó, a tanárok gyakorlatára és felfogására vonatkozó adatokkal. Ez a két adatforrás együtt rávilágít arra, hogy a nemzeti politikák milyen hatással vannak a tanárokra, valamint alapot ad a tényeken alapuló reformokhoz is. A jelentés kiterjed mind a 27 EU-tagállamra, valamint az Egyesült Királyságra, Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Svájcra, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra.

A matematika és a természettudományok oktatása
Szakmai nap az Eurydice kiadványáról

Az Oktatási Hivatal 2022. november 30-án 10.00–15.30 között szakmai napot szervez Budapesten az Eurydice A matematika és a természettudományok oktatása tárgyú kiadványa megjelenése kapcsán.

Az elemző kiadvány azt vizsgálja, mit tesz az oktatás Európa-szerte a diákok motivációjának erősítése, a teljesítmény növelése, valamint a matematika és természettudományok terén lemaradt diákok segítése érdekében. Bemutatja az Eurydice hálózat által gyűjtött kvalitatív adatokat a 39 európai oktatási rendszer nemzeti szakpolitikájáról és jogszabályairól, valamint számos tanulói mérés kvantitatív adatát. Az összegzés rávilágít a megfelelő mennyiségű tanítási idő, a még időben történő tanulástámogatásnak, a szakos tanárképzés biztosításának és a tanulói teljesítmény szisztematikus nyomon követésének fontosságára. A kötet példákkal is szemlélteti, hogy a matematika és a természettudományok tantervei hogyan segíthetik elő a reflexiót, és hogyan kapcsolhatók a tanulók mindennapi életéhez.

A szakmai nap délelőtti programjában hallható előadások bemutatják a kiadvány egyes aspektusait, az előadások után kérdések feltevésére is mód nyílik.

A délutáni program egy kerekasztal-beszélgetés, amely a délelőtti előadók részvételével járja körül a kiadvány hangsúlyos témáit.

9.30        Regisztráció

10.00      Köszöntő
Brassói Sándor elnök (Oktatási Hivatal)

10.15 A matematika és a természettudományok oktatása:
teljesítmény, motiváció és a tanulás támogatása nemzetközi összehasonlításban
Horváth Anna (Eurydice, EACEA)

11.15      Kávészünet

11.45      Főbb megállapítások, hangsúlyok a kiadvány kapcsán a természettudomány területén (középpontban a fenntarthatóság)
Csorba László (Oktatási Hivatal, Tantervfejlesztési Osztály)

12.15      Főbb megállapítások, hangsúlyok a kiadvány kapcsán a matematika területén
Dr. Dancsó Tünde (Oktatási Hivatal, Tantervfejlesztési Osztály)

12.45 Mérések a matematika és természettudományok területén
Ostorics László főosztályvezető (Oktatási Hivatal, Köznevelési Programok Főosztálya)

13.15      Ebédszünet

14.15      Kerekasztal-beszélgetés a motiváció lehetséges módjairól
Horváth Anna, Dr. Dancsó Tünde, Csorba László, Ostorics László

15.30      Zárszó

A szakmai napon való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

Jelentkezni az alábbi linken lehet 2022. november 22-ig.

2020-ban az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témákról. A most elkészült kiadvány áttekintést ad a 2020-as kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

A tanulmányok finanszírozásához rendelkezésre álló pénzügyi források fontos tényezők a felsőoktatáshoz való hozzáférés terén. Különösen a hátrányos helyzetű hallgatók esetében érzékeny kérdés a megfelelő források rendelkezésre állása. A kormányok egyik legfőbb kihívása, hogy fenntartható megoldást találjanak a felsőoktatás finanszírozására, miközben garantálják a megfelelő feltételeket a hallgatók számára a felsőoktatásban való részvételhez.

A nemzeti szakpolitikák fontos eszközei ezen a területen a hallgatói díjak és a támogatási rendszerek, ahogy szerepet játszanak a felsőoktatáshoz való hozzáférés támogatásában (vagy eltántorításában), és hatással lehetnek az előrehaladásra és a teljesítési arányokra. Míg a díjak pénzügyi terhet rónak a hallgatókra - ami többé-kevésbé jelentős lehet a díjak jellegétől és mértékétől, valamint a hallgatók és családjaik társadalmi-gazdasági helyzetétől függően -, addig a támogatási intézkedések képesek enyhíteni a tanulás pénzügyi akadályait. A hallgatói díjak és a pénzügyi támogatás kérdése még fontosabb megvitatandó téma 2020-ban - mivel a COVID-19 járvány rendkívül nehéz körülményeket teremtett a hallgatók számára - likviditási problémák, nehéz tanulmányi feltételek, eszközökhöz való hozzáférés stb.

Ez a jelentés bemutatja, hogy a hallgatói díj és támogatási rendszer, beleértve az ösztöndíjakat és hiteleket, hogyan épül egymásra a felsőoktatásban Európa szerte. A jelentés tartalmazza az államilag finanszírozott felsőoktatásban a hallgatók által fizetendő díjakat, a tandíjfizetésre kötelezettek, illetve az az alól felmentett hallgatók körét. Mindezek mellett a jelentés leírja a hitelek és ösztöndíjak formájában elérhető állami támogatások típusát és összegét, valamint - ahol releváns – az adókedvezmények és családi támogatások lehetőségét. Végül, a jelenlegi kiadás felsorolja azokat az adminisztratív és pénzügyi intézkedéseket is, amelyeket a kormányok hoztak annak érdekében, hogy segítsék a hallgatókat a tanulmányaikban való előrehaladásban a világjárvány okozta kihívást jelentő körülmények között.

A jelentés két fő részből áll: egy összehasonlító áttekintésből és egy nemzetenkénti információs adatlapból. Az összehasonlító áttekintés elsősorban az első ciklusú nappali tagozatos hazai hallgatók díjaira és támogatására összpontosít, ugyanakkor bemutatja a tanulmányi ciklusok, a rész-, illetve teljes idejű képzések, valamint a hazai és a külföldi hallgatók közötti különbségeket is. A nemzeti adatlapok részletesebben ismertetik 27 EU tagállam, valamint az Egyesült Királyság, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország nemzeti helyzetét.

Az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa bemutatja a „Méltányosság az iskolai oktatásban Európában" című jelentés főbb megállapításait. A jelentés áttekintést nyújt az oktatási struktúrákról és szakpolitikákról, amelyek befolyásolják az esélyegyenlőséget az iskolai oktatásban. Ezeket a rendszerszintű jellemzőket összekapcsolja a diákok nemzetközi tanulói felméréseken (PISA, PIRLS és TIMSS) nyújtott teljesítményeivel.

Ez a jelentés több mint 35 aktualizált strukturális mutatót tartalmaz a 2019/20-as tanévre vonatkozóan hat szakpolitikai területen: kisgyermekkori oktatás és nevelés , alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ezenkívül rövid áttekintést nyújt az említett szakpolitikai területeken bekövetkezett főbb reformokról a 2014/15-ös tanév kezdete óta. Az EU tagállamait érintő adatok az Oktatási és Képzési Figyelő (Education and Training Monitor) 2020-ban jelentek meg.

A strukturális indikátorok 2020. évi frissítése valamennyi EU-tagállamot, valamint Bosznia és Hercegovinát, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot vonta be.

A bolognai folyamat végrehajtásáról szóló jelentés új kiadása bemutatja a két évtized alatt elért összes előrelépést a mobilitás, a minőségbiztosítás és az elismerés terén. Soha nem látott eredményeket ért el a konvergens diplomaszerkezetek fejlesztése terén az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA), amelyhez az elmúlt húsz évben további országok is csatlakoztak. Ma a felsőoktatásban az összes hallgatói létszám meghaladta a 38 milliót. A jelentés rámutat arra is, hogy a jövőben néhány területen még dolgozni kell, például a szociális dimenziókon és az alulreprezentált csoportok bevonásán, mivel a gondolat, miszerint a felsőoktatásnak a lakosság sokszínűségét kell tükröznie, még messze nem valósult meg.

Ez a jelentés információt nyújt a többségi oktatás struktúrájáról az európai országokban az óvodától a felsőoktatás szintjéig. Országonkénti sematikus diagrammokat, hozzájuk kapcsolódó útmutatót és egy térképet tartalmaz, ez utóbbi bemutatja az alapfokú és alsó középfokú oktatás főbb szervezési modelljeit. Információk az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 ország 43 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Az Eurydice jelen kiadványa rövid összefoglalót nyújt a kötelező oktatás és nevelésben/képzésben kialakított korhatárokról 43 oktatási rendszerre vonatkozóan. A vizsgált oktatási rendszerek az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 országot fedik le (27 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia és Törökország).

A jelentés áttekintést nyújt az oktatási struktúrákról és szakpolitikákról, amelyek befolyásolják az esélyegyenlőséget az iskolai oktatásban. Ezeket a rendszerszintű jellemzőket összekapcsolja a diákok nemzetközi tanulói felméréseken (PISA, PIRLS és TIMSS) nyújtott teljesítményeivel
A jelentés az alábbi oktatási rendszerjellemzőket vizsgálja: részvétel a kisgyermekkori oktatásban és nevelésben, iskolafinanszírozás, differenciálás és iskolatípusok, iskolaválasztás, felvételi eljárások, tanulási útvonal szerkezetek, évfolyamismétlés, iskolai autonómia, elszámoltathatóság, hátrányos helyzetű iskolák támogatása, gyengén teljesítő diákok és és tanulási lehetőségeik.

A tanárok tudása és készségei, az elhivatottságuk és a minőségi iskolai vezetés elengedhetetlen elemek az oktatásban a magas színvonalú eredmények eléréséhez. A COVID-válság rávilágított a feladatok széles körére és arra, hogy mind a tanárok, mind pedig az iskola vezetőinek erős elkötelezettsége szükséges a minőségi oktatás biztosításához, különösen a kedvezőtlen körülmények között. A tanárok javadalmazása és karrierlehetőségei lényeges szakpolitikai kérdések a legmagasabban képzett diplomások és a legjobb tanárok pályán tartásához

Ez a jelentés az a pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetését elemzi a 2018/2019-es tanévre vonatkozóan az Erasmus+ országokban.

Az összehasonlító áttekintés megvizsgálja a kezdő tanárok törvényben előírt fizetéseit, valamint a bérek növekedésének lehetőségeit egész pályafutásuk során. Ezenkívül kitér az oktatási szintek közötti fizetési különbségekre, amelyek általában a különböző képesítési követelményekhez kapcsolódnak. Általában az óvodapedagógusok kevesebbet, a középiskolai tanárok pedig többet keresnek, habár egyes európai országokban az összes pedagógus egyforma fizetést kap.

A tanárok vásárlóereje általában meglehetősen stabil maradt az elmúlt években, de néhány viszonylag alacsony fizetési szinttel rendelkező közép- és kelet-európai országban lényegesen javult. Az elemzés áttekintést nyújt az iskolavezetők javadalmazásáról, és arról, hogy jövedelmük hogyan változhat az iskola méretétől függően.

A jelentés továbbá széleskörű információt nyújt a fizetésekről és pótlékokról nemzeti adattáblákban. Az adatokat az Eurydice és OECD/NESLI hálózatok közösen gyűjtötték.

Elgondolkodott már azon, hogyan épült fel a felsőoktatási tanév rendje, különösen azt követően, hogy a COVID-19 milyen nagy hatással volt a felsőoktatási rendszerre? Az akadémiai naptár bemutatja, hogyan épül fel 37 európai országban a 2020/2021-es felsőoktatási tanév (tanév kezdete, szemeszterek hossza, ünnepek és vizsgaidőszakok). A kiadvány kiemeli az egyetemi és nem egyetemi tanulmányi programok közötti különbségeket is.

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Az Eurydice jelen kiadványa választ ad erre a kérdésre. A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tudta, hogy Dániában és Finnországban kezdődik leghamarabb a tanév? A tanítási napok száma pedig 165 naptól (Albánia) 200 napig (Dánia és Olaszország) terjed.

Általánosságban elmondható, hogy a tanítási napok száma ugyanannyi az alap- és középfokú oktatásban, de előfordul néhány kivétel: Franciaországban, valamint Albániában (középfokú oktatás felső tagozataiban), Görögországban (középfokú oktatásban a tanítási napok a vizsga napokkal együtt), Romániában és Szerbiában a tanítási napok száma magasabb a középfokú oktatásban, mint az alapfokú oktatásban.

A jelentés összehasonlító ábrákon keresztül szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 37 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia és Törökország).

2019-ben az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témákról. A most elkészült kiadvány áttekintést ad a 2019-es kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

Az Eurydice „Mobilitási eredménytábla: Felsőoktatási háttérjelentés 2018/19" támogatja az Európai Bizottság mobilitási eredménytábláját, amely az Európai Unió Tanácsának a fiatalok tanulási mobilitását elősegítő, a „Mozgásban az ifjúság" című 2011. évi ajánlására épít. A mobilitási eredménytábla célja, hogy keretet biztosítson az európai országok által a tanulási mobilitás előmozdítása és az akadályok elhárítása terén elért eredmények nyomon követésére. A felsőoktatásra és a szakképzésre egyaránt kiterjed - az utóbbiakra vonatkozó mutatókat a Cedefop dolgozta ki.

Három évvel az első kiadás után jelent meg az Eurydice felsőoktatási háttérjelentésének második kiadása, amely frissített háttérinformációt tartalmaz hat összetett mutatóhoz: tájékoztatás és tanácsadás, idegen nyelvi felkészítés, ösztöndíjak és kölcsönök hordozhatósága, hátrányos helyzetű tanulók bevonása, tanulási eredmények elismerése, valamint a képesítések automatikus elismerése. A 2018/19-es évre vonatkozó információt az Eurydice nemzeti egységei szolgáltatták, és az EU 28 tagállamára, valamint Albániára, Bosznia és Hercegovinára, Svájcra, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra vonatkoznak.

A mobilitási eredménytábla összes mutatóját online platformon teszik közzé, dinamikus térképekkel kiegészítve, így lehetővé válik a felhasználó számára, hogy egy pillanat alatt megértse az európai tanulási mobilitás szakpolitikai környezetét.

EURYDICE KISFILM A DIGITÁLIS OKTATÁSRÓL EURÓPÁBAN

„Az iskolai digitális oktatás Európában” című Eurydice kiadványhoz kötődően az Oktatási Hivatal, mint az Eurydice Hálózat hazai közreműködője konferenciát szervezett.  A kisfilm a kiadványt és az eseményt mutatja be.

EURYDICE DIGITÁLIS OKTATÁS KONFERENCIA – BUDAPEST, 2019. NOVEMBER 7.

Az Oktatási Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 2019. november 7-én konferenciát szervez Eurydice Digitális Oktatás címmel. A rendezvény középpontjában az Eurydice hálózat „Digitális oktatás az európai iskolákban" című 2019-ben megjelent kiadványa áll.

A konferenciával és a kiadvánnyal kapcsolatos információk itt érhetők el >>

Ez a jelentés több mint 35 aktualizált strukturális mutatót tartalmaz a 2018/19-es tanévre vonatkozóan az oktatáspolitikáról hat területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ezenkívül rövid áttekintést nyújt az említett szakpolitikai területeken bekövetkezett főbb reformokról a 2014/15-ös tanév kezdete óta. Az EU tagállamait érintő adatok az Education and Training Monitor 2019– ban jelentek meg.

A strukturális indikátorok 2019. évi frissítése valamennyi EU-tagállamot, valamint Bosznia és Hercegovinát, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot vonta be.

Ez a jelentés információt nyújt a többségi oktatás struktúrájáról az európai országokban az óvodától a felsőoktatás szintjéig a 2019/2020-as tanévre vonatkozóan. Országonkénti sematikus diagrammokat, hozzájuk kapcsolódó útmutatót és egy térképet tartalmaz, ez utóbbi bemutatja az alapfokú és alsó középfokú oktatás főbb szervezési modelljeit. Információk az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 ország 43 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Az Eurydice jelen kiadványa rövid összefoglalót nyújt a kötelező oktatás és nevelésben/képzésben kialakított korhatárokról 43 oktatási rendszerre vonatkozóan. A vizsgált oktatási rendszerek az EU Erasmus+ programjában résztvevő 38 országot fedik le (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak Macedónia és Törökország).

Ez a jelentés az óvodai, általános -és középiskolai pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetését elemzi 42 európai oktatási rendszerben a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan.

A jelentés bemutatja a törvényben előírt fizetések főbb változásait az elmúlt három évben, és összehasonlítja a tanárok tényleges átlagfizetését (beleértve a pótlékokat és a további kiegészítő kifizetéseket is) az egy főre jutó GDP-vel és a többi felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló keresetével.

A jelentés továbbá széleskörű információt nyújt a fizetésekről, pótlékokról és további kiegészítő kifizetésekről nemzeti adattáblákban. Az adatokat az Eurydice és OECD/NESLI hálózatok közösen gyűjtötték.

Ez a kiadvány áttekintést nyújt az Európában jelenleg alkalmazott szakpolitikákról, amelyek támogatják a regionális vagy kisebbségi nyelvek iskolai oktatását. Bemutatja a hivatalos dokumentumokban szereplő regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos hivatkozásokat. Ismertt néhány a regionális vagy kisebbségi nyelvek tanítására vonatkozó, jelenlegi, különböző európai oktatási rendszerben érvényre jutó szakpolitikai irányt és intézkedést.
A jelentés néhány EU finanszírozású projekt és kezdeményezés áttekintésével zárul, amelyek támogatják a regionális vagy kisebbségi nyelvek iskolai oktatását Európában.

Az akadémiai naptár bemutatja, hogyan épül fel 38 európai országban a 2019/2020-as felsőoktatási tanév (tanév kezdete, szemeszterek hossza, ünnepek és vizsgaidőszakok). Az
egyetemi és nem egyetemi tanulmányi programok közötti különbségek is kiemelésre került.

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban.
A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Magában foglalja az alap- és a középfokú oktatást, és összehasonlító ábrákon szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak Macedónia és Törökország).

Ez az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Kisgyermekkori nevelés és gondozás kulcsadatai Európában" című 2019-es kiadvány főbb megállapításait mutatja be.

A kisgyermekkori nevelés és gondozás európai politikai hátterének rövid bemutatása után a kiadvány tájékoztat a hozzáférés biztosítását szolgáló főbb szakpolitikai intézkedésekről. Ismerteti, hogy mely országok mely kortól kezdve biztosítanak helyet a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. A rövid jelentés bemutatja, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás hol érhető el ingyenesen, és mely országokban fizetik érte a legmagasabb díjakat a szülők. Az otthoni ellátás támogatását és a vele kapcsolatos szabályozást is bemutatja.

Az összefoglaló célja, hogy egy áttekintő képet adjon a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerek minőségéről, az irányítással, a dolgozókkal, a képesítési követelményekkel és az oktatási tartalommal kapcsolatos információt tartalmazva. Az összefoglaló kitér az általános iskolai oktatásra történő felkészítéssel, átmenettel kapcsolatos intézkedésekre és a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerek minőségének ellenőrzésére.

Ez az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Az iskolai digitális oktatás Európában" című kiadvány főbb megállapításait mutatja be. A kiadvány négy fő fejezete összehasonlító adatokat nyújt a jelenlegi, Európában érvényes iskolai digitális oktatáspolitikákról a döntéshozók, a kutatók és az oktatási közösség részére. A kiadvány mellékletei országonként specifikus információt mutatnak be az iskolai tantervekről, a tanárok kompetencia-keretrendszeréről, a szakpolitikai stratégiákról és az iskolai digitális oktatást támogató szervezetekről.

Elismerve az iskolai oktatás kulcsfontosságú szerepét a fiatalok felkészítésében a technológia-vezérelt világra, ez a jelentés rávilágít a digitális oktatás két különböző, de egymást kiegészítő nézőpontjára: egyrészről a tanulókra és tanárokra vonatkozó digitális kompetenciák fejlesztésére, másrészt a különböző technológiák pedagógiai célú használatára a tanulás és a tanítás támogatása, fejlesztése és átalakítása érdekében.

A jelentés indikátorokat fogalmaz meg a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztéséről az iskolai tantervek és a tanár-specifikus digitális kompetenciák segítségével, a diákok digitális kompetenciáinak értékeléséről és általában az értékelésről, amelyhez digitális eszközt használnak, továbbá a digitális oktatás stratégiai megközelítéséről, és az iskolákat a témában támogató szakpolitikákról .

A kiadvány négy fő fejezete összehasonlító információt nyújt a jelenlegi, Európában érvényes iskolai digitális oktatáspolitikákról a döntéshozók, a kutatók és az oktatási közösség részére. A kiadvány mellékletei országonként specifikus adatokat mutatnak be az iskolai tantervekről, a tanárok kompetencia-keretrendszeréről, a szakpolitikaistratégiákról és az iskolai digitális oktatást támogató szervezetekről.

Egyre inkább elismerik, hogy az egész életen át tartó tanulás és fejlődés alapját az alapfokú oktatás előtti, kisgyermekkori nevelés jelenti. A „Kisgyermekkori nevelés kulcsadatai Európában" második kiadása bemutatja a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlásban meghatározott kulcsfontosságú területeken elért eredményeket.

Ez a jelentés indikátorokkal szolgál a kisgyermekkori neveléssel kapcsolatos területekről, kitér a irányítás, a hozzáférés, a dolgozók, nevelési irányelvek valamint az értékelés és az ellenőrzés főbb kérdéseire. Bemutatja a gyermekközpontú megközelítést, különös figyelmet fordítva a különböző szakpolitikai területek összefonódására. A jelentés kifejti az inklúzió fontosságát az oktatásban és nevelésben, amely a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési rendszerekben az egyik legjobb módszer a társadalmi méltányosság és egyenlőség növelése érdekében.

Az első rész összehasonlító elemzést szolgáltat a politikai döntéshozók, kutatók és szülők részére a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési rendszerek szakpolitikájáról Európában, a második rész pedig áttekintést nyújt ezen rendszerek főbb nemzeti jellemzőiről, a rendszer felépítését bemutató diagrammal.

A jelentés tárgyköre széles, a központi és helyi ellátásokat a magán és az állami szektorra kiterjedően az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra nézve (43 oktatási rendszer) tartalmazza. Így az Európai Unió 28 tagállama, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország oktatási rendszereit foglalja magában.

Az Európai Unió Tanácsa 2020-ig célként határozta meg az olvasás, a matematika és a természettudományos tantárgyak alulteljesítési arányának 15% alá csökkentését a 15 évesek körében. Hogyan fogják az európai országok elérni ezt?

A tanulási folyamat egyik kulcseleme a diákok számára rendelkezésre álló tanítási idő. Valójában nemcsak az oktatás minősége, hanem a tanuláshoz rendelkezésre álló idő is pozitív hatással lehet a diákok tanulási folyamatára.

A jelentés 43 európai oktatási rendszerben a tankötelezettség éveire ajánlott minimális oktatási időt mutatja be a 2018/2019-es tanévre vonatkozóan.

A jelentés külön figyelmet fordít az olvasás, az írás és irodalom, a matematika, a természettudományok és a társadalomtudományok tanítási idejére.

A kiadvány bemutatja, hogy az olvasás, írás és irodalom az a tantárgyterület, amely a tanítási idő legnagyobb részét teszi ki, különösen az alsó tagozatos oktatásban. A matematikáé az oktatási idő második legnagyobb része. A matematika részaránya a középfokú oktatásban csökken más tárgyak, így például a természettudományi tárgyak javára.

Az összehasonlító elemzésen túl a jelentés országonként és tantárgyterületenként mutatja be diagramok segítségével az adatokat, amelyeket az Eurydice és az OECD NESLI hálózatok közösen gyűjtöttek. Az Eurydice Hálózat több mint két évtizede gyűjti, évente frissíti, és 2010 óta teszi elérhetővé a tanítási időre vonatkozó adatokat.

2018-ban az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témákról. A most elkészült kiadvány áttekintést ad a 2018-as kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

A jelentés a menekültválságra reagál és célja annak felmérése, hogy a nemzeti rendszerek milyen választ adnak a menedékkérők és a menekültek érkezésére a felsőoktatásban. A menekültek részéről erőteljes kereslettel lehet számolni, sokan saját hazájukban már korábban beiratkoztak egyetemi programokba.

A jelentés két fő részre oszlik. Az első rész vándorlási folyamatokra vonatkozó indikátorok együttesét mutatja be, amelyek a jelentés hátterét képezik. A második rész az első részre építve áttekintést nyújt az európai országokban létező szakpolitikáról, stratégiákról és intézkedésekről, amelyek a menedékkérők és a menekültek felsőoktatásba történő beilleszkedését segítik. Habár a legtöbb országban nincs konkrét politikai megközelítés, jó gyakorlat megtalálható néhány rendszerben olyan területeken, mint például a nem dokumentált képesítések elismerése, a nyelvtanulás támogatása, a pénzügyi támogatás és a személyes tanácsadási szolgáltatások.

Ez az Eurydice jelentés azt vizsgálja, hogy Európában felső irányítási szinten mit tesznek a bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolákba történő beilleszkedésének elősegítésére.
A jelentés összehasonlító képet mutat be az országos szintű szakpolitikákról és intézkedésekről, amelyek célja az újonnan érkezett bevándorló tanulók iskolákban történő elhelyezése és a velük kapcsolatos különböző kérdések kezelése. Mélyebb elemzést nyújt néhány olyan kulcsfontosságú szakpolitikai lépésről, amely lehetővé teszi az iskolák számára, hogy különféle nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező diákokat fogadjanak, és tanulásuk, valamint fejlődésük ösztönzése érdekében figyelembe vegyék a diákok szociális és érzelmi igényeit.

A jelentés elsősorban az általános iskolai és a középfokú oktatással, valamint az iskolarendszerű alapszintű szakképzéssel kapcsolatos jogszabályokra és ajánlásokra fókuszál. Az I. rész az országokra kiterjedő összehasonlító elemzést nyújt az újonnan érkezett bevándorló diákok iskolákban való elhelyezését meghatározó hatályos szabályozásról és intézkedésekről (a 2017/2018-as referenciaévben), illetve bemutatja, hogy az iskolák hogyan közelítik meg az ezekkel kapcsolatos különféle kérdéseket. A II. rész tíz kiválasztott oktatási rendszer szabályozási környezetét elemzi két fő dimenzió mentén: a sokszínűség gondozásának módja és a bevándorló diákok jóléte. A jelentés bemutatja az átfogó szakpolitikai megközelítéseket, egyforma hangsúlyt fektetve a sokszínűségre és a jólétre.

Az információ 42 oktatási rendszerre terjed ki, beleértve a 28 EU tagállamot, valamint Bosznia-Hercegovinát, Svájcot, Izlandot, Liechtensteint, Montenegrót, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát és Törökországot.

Az Eurydice rövid összefoglaló kiadványa a „Bevándorlói háttérrel rendelkező tanulók iskolai beilleszkedésének támogatása Európában: nemzeti szakpolitika és intézkedések" című jelentés főbb megállapításait mutatja be. Az adatok a 2017/2018-as tanévre vonatkozó meglévő jogszabályok és ajánlások alapján készültek, amelyeket az Eurydice Hálózat gyűjtött össze 42 oktatási rendszerről.

Ez a jelentés a 2016-os korábbi kiadvány frissítése, amely adattáblákat tartalmaz: több mint 35 strukturális mutatót az oktatáspolitikáról az alábbi hat területen: koragyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ez a fajta kiadványsorozat 2015 óta nyújt évente adatokat az oktatási és képzési rendszerekben bekövetkezett fontosabb szakpolitikai fejleményekről.

A következő, 2018/19-re vonatkozó kiadvány 2019 végén várható, amely az elmúlt 5 év szakpolitikai fejleményeiről nyújt áttekintést.

Ez a jelentés a 2016-os korábbi kiadvány frissítése, amely adattáblákat tartalmaz: több mint 35 strukturális mutatót az oktatáspolitikáról az alábbi hat területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, alapkészségek elsajátítása, korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, diplomások foglalkoztathatósága és tanulási célú mobilitás. Ez a kiadványsorozat 2015 óta nyújt évente adatokat az oktatási és képzési rendszerekben bekövetkezett fontosabb szakpolitikai fejleményekről.

Jelen kiadványsorozat következő része 2019 végén várható, amely az elmúlt 5 év szakpolitikai fejleményeiről nyújt áttekintést.

Vajon van olyan hely Európában, ahol a hallgatók díjfizetés nélkül tanulhatnak? Mely országokban szükséges a legnagyobb tandíjat/díjat kifizetni? Milyen fajta pénzügyi támogatást kaphatnak a hallgatók és kik jogosultak rá? A továbbtanulás tervezésekor a hallgatók azt a fontos szempontot is figyelembe veszik mennyibe is fognak kerülni tanulmányaik, és kaphatnak-e bármilyen pénzügyi támogatást hozzá. A felsőoktatás költségeire és az elérhető támogatásra vonatkozó megbízható információ elengedhetetlen.

Ez a jelentés bemutatja, hogy a hallgatói díj és támogatási rendszer, beleértve az ösztöndíjakat és hiteleket, hogyan épül egymásra a felsőoktatásban Európa szerte. A jelentés tartalmazza az államilag finanszírozott felsőoktatásban a hallgatók által fizetendő díjakat, a tandíjfizetésre kötelezettek, illetve az az alól felmentett hallgatók körét. Mindezek mellett a jelentés leírja a hitelek és ösztöndíjak formájában elérhető állami támogatások típusát és összegét, valamint - ahol releváns – az adókedvezmények és családi támogatások lehetőségét.

Vajon a tankötelezettség az iskolába járás kötelezettségét is jelenti Európában? Van-e joguk a szülőknek gyermekeiket otthon oktatni? Milyen feltételek mellett élhetnek a szülők ezzel a jogukkal? Az otthoni beiskolázásra vonatkozó szakpolitikai irányok és jogszabályok nagymértékben különböznek Európában. Ez a rövid jelentés összehasonlító áttekintést nyújt az Eurydice Hálózatban részt vevő 38 ország nemzeti szakpolitikai irányáról. Az összehasonlító áttekintést rövid nemzeti leírások egészítik ki.

Érdekel, milyen a felsőoktatási tanév rendje? E kiadvány európai országok adatai alapján tájékoztat a tanév kezdetéről, ütemezéséről, az ünnepekről és vizsgaidőszakokról. A kiadványban 38 ország szerepel.

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban? Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tíz országban, illetve régióban a tanév augusztusban kezdődik. Legkorábban a dán és a finn diákok ülnek be az iskolapadba. A tanítási napok száma 156 (Albánia) és 200 (Dánia és Olaszország) között van. A tanítási napok száma általában ugyanannyi az alap- és középfokú oktatásban, de akad néhány kivétel is: Franciaországban, Görögországban és Szerbiában középfokon több napot tanulnak a diákok, mint az alapfokú oktatásban.
A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Magában foglalja az alap- és a középfokú oktatást, és összehasonlító ábrákon szemlélteti a főbb pontokat. Az adatok az EU Erasmus+ programjában részt vevő 38 országra vonatkoznak (28 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Macedónia, a többi balkáni ország és Törökország).

Mik a tanári szakma legfontosabb kihívásai? Milyen válaszokat adnak a különböző oktatási rendszerek az új kihívásokra? Milyen képesítésekre van szükség? Mik a juttatások? Milyen előmeneteli lehetőségeket biztosít a tanári pálya? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik e kötet.

Az összehasonlító munka 43 európai ország oktatási rendszerét és azok különböző aspektusait vizsgálja. A tanulmány az alapfokú és a középfokú, általános tantervű oktatásra fókuszál.

A jelentés a pedagógusok és intézményvezetők törvénybe iktatott fizetéséről és egyéb juttatásairól tájékoztat. Az összehasonlító elemzés 41 európai oktatási rendszer tanári béreinek változásait, valamint a fizetési feltételeket és különbségeket mutatja be. A bérek 18 oktatási rendszerben legalább 3%-kal nőttek. A kezdő tanári reálbérek viszont kilenc európai országban alacsonyabbak, mint 2009/10-ben voltak. A különbségek nemcsak az alapfizetések terén szembeötlők, hanem a legmagasabb juttatási szint eléréséhez szükséges munkaévek számában is megmutatkoznak, ez országtól függően 6 évtől 42 évig is terjedhet. A nemzeti adatokat az Eurydice és az OECD/NESLI Hálózat közösen gyűjtötte.

Az anyag a 2017/18-as tanévben hatályos alap-, közép- és felsőfokú általános programokról tájékoztat. Ábrákkal és térképekkel magyarázza a különböző nemzetek oktatási modelljeit. A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország 43 oktatási rendszerábráját mutatja be.

Az Európai Unió Tanácsa 2020-ig tűzte ki célul az olvasás, a matematika és a tudományos tantárgyak alulteljesítési arányának 15% alá csökkentését a 15 évesek körében. Hogyan fogják ezt elérni az európai országok? A tanulás eredményességének egyik legfontosabb eleme a diákok rendelkezésére álló tanítási idő.
Nem csupán az oktatás minősége, hanem a tanuláshoz rendelkezésre álló idő is elősegíti a tanulási folyamatot, különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A „Jelentés a tanítási időről" 43 európai ország oktatási rendszerében, a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan mutatja be az ajánlott minimális oktatási időt a tankötelezettség évei alatt.
A jelentés a különböző tantárgyak, így az olvasás, írás és irodalom, a matematika, a természettudományok és a társadalomtudományok tanítási idejére is kitér. A dokumentum szerint az olvasás, írás és irodalom az a tantárgycsoport, amely a tanítási idő legnagyobb részét veszi igénybe, különösen alsó tagozaton. A matematikáé az oktatási idő második legnagyobb része, ez alsó-közép és középfokon az idegen nyelvek javára csökken.
A jelentés az összehasonlító elemzés mellett országszintű és tantárgylebontású ábrákat is tartalmaz, ezeket az Eurydice és a NESLI Hálózat közösen gyűjtötte. Az Eurydice Hálózat több mint két évtizede gyűjti, évente frissíti, és 2010 óta teszi elérhetővé az oktatási időre vonatkozó adatokat.

Egy olyan korban, amikor a hagyományos európai értékek veszélyben vannak, az állampolgári nevelés egyre fontosabbá válik, és egyre több ország vezet be szakpolitikai változtatásokat.

Az Eurydice rövid ismertetője a 2017-es jelentés fontosabb eredményeit összegzi, megvilágítva az országok közötti különbségeket az állampolgári nevelés ajánlásai és állami szabályozása terén, ezzel is segítve a téma gyakorlati iskolai megvalósítását.

Főbb témái:

• Mi az állampolgári nevelés?
• Tanterv
• Az állampolgárság tanulása az osztályteremben és azon túl
• Az állampolgári nevelés értékelése
• Tanárok és iskolaigazgatók képzése

A kiadvány az európai Erasmus+ programban részt vevő 38 ország (ebből 28 tagállam, továbbá Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Macedónia, Szerbia-Montenegró, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország) tankötelezettségi korhatárait gyűjti össze a 2018/19-es tanévre.

Eurydice Brief - Key Data on Teaching Languages at School in Europe

Az új kiadvány egy hosszabb, korábbi publikáció főbb pontjait összegzi. A füzet öt főbb, az EU tagállami szintjeit érintő nyelvi-szakpolitikai téma köré épül:

• legalább 2 idegen nyelv tanulása minél koraibb életszakaszban;
• milyen idegen nyelveket tanulnak a diákok;
• idegennyelv-oktatás (tanárok mobilitása, kéttannyelvű programok);
• az idegennyelv-tanulásban várhatóan elért szint;
• az újonnan érkezett migránsok integrációját segítő nyelvi intézkedések.

Az Eurydice Hálózat nagy örömmel mutatja be a Key Data on Teaching Languages at School in Europe című, az európai iskolai idegennyelv-oktatásról szóló hosszabb kiadványához kapcsolódó vizuális kiegészítő anyagát, amely átláthatóbbá és könnyebben érthetővé teszi az adatokat.

Az akadémiai kalendárium a tanítási év kezdetéről, a szemeszterek időrendjéről, a szünetekről és a vizsgaidőszakokról szolgáltat adatot 37 országból.

The Organisation of School Time in Europe – Primary and General Secondary Education 2017/2018

A 2017. szeptember 11-én megjelent kiadvány a tanév hosszáról, a tanévnyitó és a tanévzáró időpontjáról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról, valamint a tanítási napok számáról szolgáltat adatot. Az adatgyűjtésben 37 ország vett részt.