Strukturális mutatók az európai oktatási és képzési rendszerek nyomon követéséhez – 2022

A kiadvány több mint 20 kulcsfontosságú strukturális mutató nyomán elemzi a kisgyermekkori nevelés és gondozás oktatáspolitikáját, az alapkészségek terén elért eredményeket, az oktatásból és képzésből való korai iskolaelhagyást, valamint a felsőoktatást. A kötet rövid áttekintést nyújt a szakpolitikai területeken végrehajtott főbb reformokról a 2014/15-ös köznevelési és felsőoktatási tanévtől kezdve.

A jelentés először tartalmaz egy olyan digitális nevelést vizsgáló indikátoregyüttest, amely kiemeli a kulcsfontosságú támogató szakpolitikákat, amelyek előmozdítják a digitális kompetenciafejlesztést Európa iskoláiban. A mutatók köre az Európai Bizottság 2021–2027-es digitális oktatási cselekvési tervében megfogalmazott stratégiai prioritásokon alapszik.

A strukturális mutatók adatainak 2022-es frissítése kiterjed az összes uniós tagállamra, valamint Albániára (csak a digitális kompetencia tekintetében), Bosznia-Hercegovinára, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra.

A tanév rendje az alap- és középfokú (általános programú) oktatásban Európában – 2022/2023

A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, valamint az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról az alap- és középfokú, általános programtervű oktatásban.

Az adatok lefedik annak a 37 országnak az alapfokú és általános középfokú oktatását, amelyek részt vesznek az EU Erasmus+ programjában (ezek, a 27 tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország).

Ez a jelentés ábrákba szerkesztett információkat mutat be az európai országok oktatási rendszereinek szerkezetéről, az iskola előtti oktatástól egészen a felsőoktatásig. A publikáció országszintű diagramokat tartalmaz, továbbá útmutatókat a diagramok értelmezéséhez, valamint az alap- és alsó középfokú oktatás főbb szervezeti modelljeit bemutató európai térképet. Az adatok az Erasmus+ programban részt vevő 37 ország 39 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Ez a kiadvány az európai kötelező oktatás, nevelés és képzés időtartamára összpontosít. Bemutatja az a tipikus kezdő és kilépő tanulói életkort, és megkülönbözteti a nappali és nem nappali kötelező oktatás és képzés fogalmát. Az információ 39 európai oktatási rendszerről érhető el, amelyek 37 országot fednek le az EU Erasmus+ programjában.

Pedagógusok és intézményvezetők fizetése és juttatásai Európában – 2020/2021

A tanárok javadalmazása és karrierkilátásai szerves részét képezik azoknak a politikáknak, amelyek célja a legjobb jelöltek szakmába vonzása és szakmában tartása. Jól fizetik a tanárokat Európában? Milyen kilátásaik vannak a fizetésemelésre karrierjük során? Nőtt vagy veszített a pedagógusi fizetések vásárlóereje az elmúlt években? Ez a jelentés a pedagógusok keresetének összetételét és különbségeit mutatja be az Eurydice hálózat országaiban.

A kötet emellett tájékoztatást nyújt a jogszabály szerinti és tényleges fizetésekről, valamint a pedagógusok és intézményvezetők egyéb juttatásairól. Továbbá elemzi a teljes tanári pálya fizetési perspektíváját.

Az összehasonlító részhez használt országspecifikus információs lapok és adatok nyílt adatformátumban elérhetők.

A tanulók iskolai informatikai oktatása elengedhetetlen ahhoz, hogy minden állampolgár elsajátítsa azokat az alapvető ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy részt vegyen a világ digitális fejlődésében. Ezenkívül a digitális gazdaságnak, amelynek kulcsszerepe van az európai világjárványból való kilábalásban, digitálisan hozzáértő polgárokra és munkavállalókra van szüksége.

Az informatika még viszonylag új tudományág az iskolai oktatásban, és a kapcsolódó iskolai tantárgyak neve és fókusza európai országonként eltérő. A meglévő kompetencia- és tantervi keretek, valamint a kapcsolódó tanulási eredmények elemzése az iskolai tantervekben Európa-szerte hozzájárulhat a kölcsönös megértés és az összehasonlíthatóság kialakításához.

Ez a jelentés azokat a tantárgyakat vizsgálja, amelyek az alap- és középfokú oktatásban 37 európai országban (39 oktatási rendszerben) tartalmazzák az informatikához kapcsolódó tanulási eredményeket. Ezenkívül vizsgálja a tantárgyak tanárainak képzettségi szintjét, valamint a számukra elérhető képzési programokat és egyéb támogató intézkedéseket.

Tanítás és tanulás az európai iskolákban a Covid-19 világjárvány idején

Európa-szerte súlyosan érintették az iskolákat és a tanulókat az országokban a COVID-19 világjárvány terjedésének korlátozására hozott intézkedések. Míg a teljes iskolabezárások meglehetősen ritkák voltak és viszonylag rövid ideig tartottak, a távoktatásra vagy a vegyes tanulási formákra való gyors áttérés nagy különbségeket tárt fel az országok között a digitalizáció szintjei, valamint az iskolák, tanárok és tanulók digitális képességei között.

A felsőoktatási tanév rendje Európában – 2022/2023

A felsőoktatási tanév naptára országos adatokat tartalmaz a tanév felépítéséről (tanév kezdete, szemeszterek hossza, tanítási szünnapok és vizsgaidőszakok). Az egyetemi és nem egyetemi képzési programok közötti különbségekre is rámutat a jelentés. A kötet 37 országra vonatkozóan tartalmaz információt az adott tanévről.

A teljesítmény és a motiváció növelése a iskolai matematika és természettudományok tanulásában

Gyorsan változó és technológia által vezérelt társadalmunkban a matematikai és természettudományos oktatás kulcsfontosságú, hogy a gyermekek és fiatalok rendelkezzenek a szükséges készségekkel, ismerettel és gondolkodásmóddal ahhoz, hogy felelős és aktív állampolgárok lehessenek. Annak ellenére, hogy az Európai Oktatási Térségben hangsúlyt helyeznek a számolásra és a természettudományos műveltségre, az alapvető teljesítményszintet el nem érő tanulók aránya továbbra is jelentősen meghaladja a kitűzött 15%-os maximum célértéket.

Ez a jelentés azt vizsgálja, mit tesznek az országok Európa-szerte a diákok motivációjának erősítése, teljesítményük növelése és a matematika, valamint a természettudományok terén lemaradók támogatása érdekében. A kötet bemutatja az Eurydice hálózat által 39 európai oktatási rendszer vonatkozó nemzeti szakpolitikáiról és jogszabályairól összegyűjtött kvalitatív adatokat, valamint számos tanulói mérés kvantitatív adatát is ismerteti. Az eredmények rávilágítanak a megfelelő oktatási idő meghatározásának, az időben történő tanulás támogatásának, a szaktanári képzések biztosításának és a tanulók teljesítményének szisztematikus nyomon követésének fontosságára is. Számos példa illusztrálja, hogy a matematika és a természettudományok tantervei hogyan segíthetik elő a reflexiót, és hogyan kapcsolódhatnak a tanulók mindennapi életéhez.

A méltányosság és a befogadás felé az európai felsőoktatásban

Ez az Eurydice-jelentés az európai felsőoktatásban a méltányosság és a befogadás témájára összpontosít. A jelentés elemzi az európai felsőoktatási rendszerek jelenlegi helyzetét azon tíz alapelv és ajánlás szerint, amelyet – a szociális dimenzió javítása iránti elkötelezettség előmozdítása érdekében követendő irányelvként – valamennyi EHEA-ország elfogadott.

Tíz fejezetből áll, amelyek egy-egy alapelvvel foglalkoznak. Minden fejezet a vonatkozó teljes alapelv és a hozzá tartozó útmutató kifejtésével kezdődik. Ezt követően rövid magyarázat található arról, hogy az egyes alapelvek és iránymutatások hogyan kapcsolódnak a méltányossághoz, az érintett módszertani kihívásokat és kiválasztott mutatókat. Végül az összegyűjtött adatokat többnyire térkép formájában jelenítik meg. Az egyes fejezetek végén található eredménytábla összefoglalja, hogyan teljesítenek az európai országok az adott irányelvek implementálásának terén. Ez világos, átlátható képet ad az olvasónak arról, hogy az európai rendszerekben jelenleg milyen szintű figyelmet fordítanak a méltányosságra és a befogadásra a felsőoktatásban.

Végül egy befejező fejezet összefoglalja a jelentés főbb megállapításait. A jelentés elsődleges forrását a 36 európai ország 38 oktatási rendszerét képviselő Eurydice nemzeti egységeitől gyűjtött, a 2020/2021-es tanévre támaszkodó legfelső szintű szabályozásokkal és szakpolitikával kapcsolatos információk képezik.

A matematika és a természettudományok oktatása -
Szakmai nap az Eurydice kiadványáról

Az Oktatási Hivatal 2022. november 30-án szakmai napot szervezett az Eurydice   A matematika és a természettudományok oktatása című kiadványának megjelenése kapcsán.

A szakmai napon délelőtt négy előadást hallgathattak meg a részt vevő pedagógusok.

Horváth Anna, az Eurydice Hálózat brüsszeli központjának elemző munkatársa, a hivatkozott kiadvány koordinátora a matematika és a természettudományok témájában mutatta be a teljesítmény, a motiváció és a tanulás támogatását európai nézőpontból, a magyar adatokat nemzetközi kontextusba helyezve.

A természettudományi területről Csorba F. László, a matematika területéről pedig dr. Dancsó Tünde, az Oktatási Hivatal Tantervfejlesztési Osztály munkatársai hoztak szemléltető példákat, kiemelve a kiadvány vonatkozó részeit.

A terület méréseiről Ostorics László, az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást.

A délutáni kerekasztal-beszélgetés során az előadók a jelenlévőkkel a motiváció az oktatásban témakörét járták körül, kitérve arra, hogy az Eurydice kiadványa hogyan segítheti ebben a tanárokat, majd válaszoltak a jelenlévők délelőtti előadásokhoz kapcsolódó kérdéseire.

2021 - Eurydice kiadványok

2021-ben az Eurydice számos jelentést tett közzé különféle oktatási témában. Ez a kötet áttekintést nyújt a 2021-es kiadványokról. Egy kattintással könnyedén elérhető minden jelentés!

Strukturális indikátorok az európai oktatási és képzési rendszerek nyomon követéséhez – 2021

A legfrissebb kiadás az oktatáspolitika több mint 20 kulcsfontosságú strukturális mutatóját elemzi négy területen: kisgyermekkori nevelés és gondozás, eredmények az alapkészségek területén, korai iskolaelhagyás, valamint felsőoktatás. A kiadvány ezenkívül rövid áttekintést nyújt a 2014/15-ös tanév kezdete óta ezeken a szakpolitikai területeken végrehajtott főbb reformokról. Az Oktatási és Képzési Monitor 2021-be is bekerültek az Európai Unió tagországait érintő információk.

A strukturális mutatók 2021-es frissítése kiterjed az összes uniós tagállamra, valamint Bosznia-Hercegovinára, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra.

A tanárok és az intézményvezetők fizetése és pótlékai Európában 2019/20

Jól fizetik a tanárokat Európában? Milyen kilátásaik vannak a fizetésemelésre karrierjük előrehaladtával? Növekedett, vagy kevesebb lett a tanárok vásárlóereje az elmúlt években?

A tanárok javadalmazása és karrierkilátásai a szakpolitikák azon szerves részeit képezik, amelyek képesek a legjobban képzett diplomásokat a tanári pálya felé vonzani és a legjobb tanárokat megtartani. A jelentés bemutatja a tanárok keresetének összetételét és kereseti különbségeit az Erasmus+ országokban. A jelentés egy összehasonlító elemzést, valamint nemzeti adatlapokat tartalmaz, amelyek részletes információval szolgálnak a tanárok és iskolaigazgatók pótlékairól és egyéb kiegészítő juttatásaikról.

Az összehasonlító áttekintés a pályakezdő pedagógusok törvényi alapon számolt fizetését, valamint a fizetés emelkedésének mértékét vizsgálja pályafutásuk során. Ezenkívül kitér az oktatási szintek közötti fizetési különbségekre, amelyek általában a különböző képesítési követelményekhez kapcsolódnak. Általában az óvodapedagógusok kevesebbet, a középiskolai tanárok pedig többet keresnek, habár egyes európai országokban az összes pedagógus egyforma összegű fizetést kap.

A jelentés országlapokat tartalmaz, amelyek a tanárok és iskolaigazgatók fizetésére és juttatásaira vonatkozó adatokat szemléltetik az egyes oktatási rendszerekben.

Az adatokat az Eurydice és OECD/NESLI hálózatok közösen gyűjtötték.

Az európai oktatási rendszerek felépítése 2021/2022: sematikus ábrák

Ez a jelentés információt nyújt az oktatási rendszerek felépítéséről az európai országokban az óvodától a felsőoktatás szintjéig. Országonkénti sematikus diagrammokat, hozzájuk kapcsolódó útmutatót és egy térképet tartalmaz, ez utóbbi bemutatja az alapfokú (ISCED 1) és alsó középfokú (ISCED 2) oktatás főbb szervezési modelljeit. Információk az EU Erasmus+ programjában résztvevő 37 ország 39 európai oktatási rendszeréről érhetők el.

Kötelező oktatás és nevelés Európában – 2021/2022

Az Eurydice jelen kiadványa rövid összefoglalót nyújt a kötelező oktatás és nevelés időtartamáról 39 oktatási rendszerre vonatkozóan. A vizsgált oktatási rendszerek az EU Erasmus+ programjában résztvevő 37 országot fedik le (27 tagállam, illetve Albánia, Bosznia és Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia és Törökország).

A nappali tagozatos tankötelezettség azt az időszakot jelenti, amely alatt minden tanulónak kötelező nappali tagozaton részt vennie oktatásban/képzésben.

Felnőttképzés Európában: A készségek és képesítések megszerzéséhez vezető inkluzív utak kialakítása

Ez az Eurydice-jelentés az európai felnőttoktatásra és -képzésre ad kitekintést. Vizsgálja az egész életen át tartó tanulás előmozdításának jelenlegi megközelítéseit, különös hangsúlyt fektetve azokra a politikákra és intézkedésekre, amelyek az alacsony szintű készségekkel és képesítéssel rendelkező felnőtteket támogatják a tanulási lehetőségekhez való hozzáférésben. A felnőttoktatáshoz és -képzéshez kapcsolódó kvantitatív mutatóktól kiindulva (1. fejezet) a jelentés megvizsgálja az érintettpolitikák és intézkedések koordinálására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket és irányokat (2. fejezet). Ezután országokon átívelő áttekintést ad azokról az államilag támogatott programokról, amelyek lehetőséget kívánnak biztosítani a felnőtteknek készségeik és képesítéseik továbbfejlesztésére (3. fejezet). A jelentés foglalkozik a pénzügyi támogatás kérdésével is, különös figyelmet fordítva az alacsony képzettségi szinttel rendelkező csoportok pénzügyi ösztönzésére (4. fejezet). A rugalmas tanulási utak elérésének megközelítései egy másik vizsgálati területet képeznek (5. fejezet). Ezt követi a nem formális és informális tanulás elismerésére és validálására vonatkozó rendelkezések elemzése (6. fejezet). A jelentés végül megvizsgálja, hogy a figyelemfelkeltő és tájékoztatási tevékenységek (7. fejezet) és a segítő szolgáltatások (8. fejezet) mennyiben támogatják a rendelkezésre álló tanulási lehetőségeket. A jelentés elsődleges forrása az Eurydice Nemzeti Egységeitől gyűjtött szakpolitikai információk, amelyek 37 európai ország 42 oktatási és képzési rendszerét képviselik. Ezeket az adatokat más szervezetek, köztük a Cedefop, az Eurostat és az OECD által szolgáltatott minőségi és mennyiségi adatokkal egészítették ki.

A tanév rendje az alap- és középfokú általános orientációjú oktatásban Európában – 2021/2022

Hogyan szervezik a tanévet az európai országokban?

Az Eurydice jelen kiadványa választ ad erre a kérdésre. A jelentés a nemzeti adatok alapján nyújt áttekintést a tanév hosszáról és a tanítási napok számáról, a kezdő és a befejező dátumokról, az iskolai szünetek ütemezéséről és időtartamáról. Néhány különbségtől eltekintve a tanév rendje sok hasonlóságot mutat a különböző országokban. Tudta, hogy Dániában és Németországban kezdődik leghamarabb a tanév? A tanítási napok száma pedig 165 naptól (Albánia) 200 napig (Dánia és Olaszország) terjed.

Általánosságban elmondható, hogy a tanítási napok száma azonos az alap- és középfokú oktatásban, de előfordul néhány kivétel: Franciaországban és Szerbiában (mindkettő a felső középfokú oktatásban –ISCED 3- tér el), Litvániában és Romániában például magasabb a tanítási napok száma az (alsó és felső) középfokú oktatásban, mint az alapfokú oktatásban (ISCED 1).

A jelentés összehasonlító ábrákon keresztül szemlélteti a főbb pontokat.

Az adatok lefedik annak 37 országnak az alapfokú és általános középfokú oktatását, amelyek részt vesznek az EU Erasmus+ programjában (ezek, a 27 tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Svájc, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország).

A felsőoktatási tanév rendje Európában – 2021/2022

Elgondolkodott már azon, hogyan épült fel a felsőoktatási tanév rendje, különösen azt követően, hogy a COVID-19 milyen nagy hatással volt a felsőoktatási rendszerre?

Ez a kiadvány az országos adatok alapján bemutatja, hogyan épül fel 37 európai országban a 2020/2021-es felsőoktatási tanév (tanév kezdete, szemeszterek hossza, ünnepek és vizsgaidőszakok). A kiadvány kiemeli az egyetemi és nem egyetemi tanulmányi programok közötti különbségeket is.

Ajánlott éves oktatási idő a nappali tagozatos kötelező oktatásban Európában 2020/21

A hatékony tanulás sok tényezőtől függ, de kétségtelen, hogy a tanulók számára rendelkezésre álló oktatási idő kulcsszerepet játszik a tanulási folyamatukban. Az oktatás minősége és az iskola utáni tanulásra fordítható idő mellett az egy-egy tudományágra fordítható tanítási idő növelése elősegítheti a tanulók érdeklődésének felkeltését az adott tantárgy iránt, és pozitív hatással lehet a tanulók teljesítményére. Sőt, a megnövekedett tanítási idő és a tanulói teljesítmény közötti pozitív kapcsolat még jobban érzékelhető, ha egyéb támogató intézkedések is kísérik, és azok a hátrányos helyzetű tanulókra irányulnak.

Ez a jelentés az ajánlott minimális oktatási időt elemzi a nappali tagozatos, kötelező általános oktatásban, 37 európai országban. Az adatok 39 oktatási rendszer felelős szervei által a 2020/21-es évre nézve, a kötelező tantervre vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményekre vonatkoznak. Különös figyelmet fordítanak négy fő tématerületre: olvasás, írás és irodalom; matematika; természettudományok; társadalomtudományok. Az elemzés azt mutatja, hogy az éves minimális tanítási idő az oktatás szintjével nő, és az országok közötti különbségek kevésbé jelentősek ennek emelkedésével. Alapfokú szinten a legtöbb országban az olvasás, az írás és az irodalom áll a középpontban (a teljes oktatási idő körülbelül 25%-a), míg a középfokú oktatásban a matematika és a természettudományok oktatása ugyanolyan fontossá válik.

Tanárok Európában
Karrierek, Fejlődés és Jólét

A tanárok alapvető szerepet játszanak a tanulási folyamatban, és abban is, hogy minden diák számára termékeny tapasztalattá, élménnyé tegyék azt. A világjárvány, és a szemtől-szemben történő tanulásról a távoktatásra történő gyors átmenet még jobban rávilágított a tanárok alapvető hozzájárulására társadalmainkhoz. Azt látjuk, hogy egyrészt az új igények, elvárások és új felelősségi körök mentén a tanári szerep változik, másrészt a pedagógusi szakma már évek óta hivatási válságon megy keresztül. A nemzeti és európai politikai döntéshozók megoldásokat dolgoztak és dolgoznak ki a tanárhiány hatásainak enyhítésére és az oktatás magas színvonalának fenntartására. Ez a jelentésaz alsó középfokú tanárokra (ISCED 2) összpontosít, és tényeket biztosít mind a szakpolitikákról, mind a gyakorlatról, ezzel hozzájárulva a vonatkozó kérdések megvitatásához. A kötet a nemzeti jogszabályokból nyert Eurydice-adatokat egyesíti az OECD Tanítási és Tanulási Nemzetközi Felméréséből (TALIS) származó, a tanárok gyakorlatára és felfogására vonatkozó adatokkal. Ez a két adatforrás együtt rávilágít arra, hogy a nemzeti politikák milyen hatással vannak a tanárokra, valamint alapot ad a tényeken alapuló reformokhoz is. A jelentés kiterjed mind a 27 EU-tagállamra, valamint az Egyesült Királyságra, Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Svájcra, Izlandra, Liechtensteinre, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Norvégiára, Szerbiára és Törökországra.