Nemcsak mesterképzésen, illetve doktoranduszként mélyíthető el a korábban megszerzett szakmai és elméleti tudás. Az alap- és a mesterfokozat, illetve a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség megszerzését követően további szakirányú szakképzettség szerezhető.

A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A jelentkezés (és a felvétel) feltétele legalább egy alapfokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, vagy egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél vagy mesterfokozat.

A felsőoktatási intézmények által folytatott felsőoktatási szakképzés az alapképzési szakokhoz hasonlóan érettségire épülő, kétéves képzési forma.

A jelentkezés (és a felvétel) feltétele a középiskolai végzettség (érettségi bizonyítvány). A jellemzően 10–12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.

A három ciklusból álló képzési rendszer utolsó lépcsője a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzés (rövidítve: PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzés (DLA), amely csak a nevében mesterképzés, tehát nem azonos második képzési ciklussal.

A három képzési ciklusból álló felsőoktatási képzési rendszer több továbblépési lehetőséget nyújt a hallgatók részére, ezzel több idő marad a képességeik felismerésére és ezek alapján karrierútjuk megtervezésére, a legmegfelelőbb irány megtalálására.

Több mint hatezren jelentkeztek a 2020 februárjában induló keresztféléves képzésekre, közülük legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzést jelöltek meg első helyen.

Az Oktatási Hivatal (OH) két nappal, november 22-ig meghosszabbítja a felsőoktatási felvételi jelentkezések hitelesítési határidejét.

A 2020-as általános felsőoktatási felvételi eljárásban az a jelentkező vehető fel alap-, illetve osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú oklevéllel rendelkezik.