Nemcsak mesterképzésen, illetve doktoranduszként mélyíthető el a korábban megszerzett szakmai és elméleti tudás. Az alap- és a mesterfokozat, illetve a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség megszerzését követően további szakirányú szakképzettség szerezhető.

A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A jelentkezés (és a felvétel) feltétele legalább egy alapfokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, vagy egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél vagy mesterfokozat.

A felsőoktatási intézmények által folytatott felsőoktatási szakképzés az alapképzési szakokhoz hasonlóan érettségire épülő, kétéves képzési forma.

A jelentkezés (és a felvétel) feltétele a középiskolai végzettség (érettségi bizonyítvány). A jellemzően 10–12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.

A három ciklusból álló képzési rendszer utolsó lépcsője a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzés (rövidítve: PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzés (DLA), amely csak a nevében mesterképzés, tehát nem azonos második képzési ciklussal.

A három képzési ciklusból álló felsőoktatási képzési rendszer több továbblépési lehetőséget nyújt a hallgatók részére, ezzel több idő marad a képességeik felismerésére és ezek alapján karrierútjuk megtervezésére, a legmegfelelőbb irány megtalálására.

Az Oktatási Hivatal a „TÁMOP-7.2.1: Felsőoktatási szakpolitikai és fejlesztéspolitikai elemzések az ESZA fejlesztések tervezése érdekében" elnevezésű projektje keretében lezárta azt a kutatást, amelynek fókuszában a felsőoktatási elektronikus tananyagok minőségére vonatkozó elemzés állt.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet „Felsőoktatási informatikai és hallgatói szolgáltatási területek felmérése" című kutatása a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói szolgáltatásainak megismerését célozza. Ennek során átfogó képet igyekszik felrajzolni, amely tartalmazza a szolgáltatási területek általános és részletes bemutatását (szolgáltatási paletta), és lehetőséget kínál azok értékelésére, valamint olyan, a fejlesztések szempontjából lényeges elemek megismerésére is törekszik, mint a szolgáltatások informatikai háttere.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) összeállított egy, a felsőfokú tanulmányaikat hamarosan megkezdő diákok számára készült tájékoztatót. A Felsőoktatási EMMInensben helyet kaptak az általános információk ugyanúgy, mint az idén bevezetett változásokat tartalmazó fontos tudnivalók.

A Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség által készített szakmai programterv célja az egészséges, sportos és sikeres értelmiséggel rendelkező társadalom elérése, az ehhez szükséges stabil felsőoktatási háttér megteremtése, továbbá, hogy segítse és itthon tartsa a legtehetségesebb sportolókat.