kép banner

Milyen feltételekkel mehet a pedagógus fizetés nélküli szabadságra?

Szeretnék egy év fizetésnélküli szabadságot igényelni a 2013/14-es tanévre, határozatlan időre szóló megbízással rendelkezem és már 11 tanévet tanítottam végig a gimnáziumban. Vannak speciális feltételek? Mikor kell bejelenteni? Milyen következményekkel számolhatok?

A Pedagógus Ügyvédjéhez intézett kérdésére a következő válasz adható:

1. A fizetés nélküli szabadság rendeltetése, hogy a munkavállaló személyes vagy családi problémájának megoldását a rendes pihenőidő terhelése nélkül biztosítsa. A munkavállalónak nincs alanyi joga a fizetési nélküli szabadság igénybevételére, a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt az elrendeléséről.

2. Néhány esetben a munkavállaló távolléthez fűződő személyes érdeke – például egészségügyi szempontból – annyira fontos, hogy nem bízza a törvény a munkáltató mérlegelésére a szabadság engedélyezését. Ebbe az esetkörbe tartoznak az alábbi okokból igénybe vett szabadságok:

  • A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – az Mt. 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.
  • A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
  • A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

3. Amennyiben tehát a pedagógus nem a fenti 2. pontban felsorolt okokból kíván fizetés nélküli szabadságra menni, úgy ahhoz a munkáltatója kifejezett, előzetes, írásbeli engedélye szükséges, amelyet a munkáltató nem feltétlenül köteles megadni.

4. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

5. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

6. A munkavállalónak tehát a fizetés nélküli szabadságok esetén - kivéve a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára járó fizetés nélküli szabadságot - be kell jelentenie előre

a) a fizetés nélküli szabadság igénybe vételének kezdő időpontját, legalább 15 nappal korábban;

b) a fizetés nélküli szabadság munkavállaló által megjelölt megszűnésének időpontját, legalább 30 nappal korábban.

7. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot bármikor - a fentiek szerint - megszüntetheti; a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.

8. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény („Kjt.”) a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban még az alábbiak szerint rendelkezik:

9. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

10. A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

11. A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.

12. A 11. b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

13. A kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni.

14. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

15. A fentiektől eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a 9. pont szerinti kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.

16. A 14. pont szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

17. A 9. pont szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

18. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény („Tbj.”) szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:

  • A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 128. §; 129. §; 130. §; 131. §; 132. §; 133. §; kommentár
  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23/B. §
  • A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. § (1)


Nyomtatás